Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

Ezt a sütit egy újabb „blogos” játékra készítettem, ami ezúttal a http://szenhidratnelkul.blogspot.hu/ szervezésben került kihirdetésre. A játék lényege, hogy sorsolásos rendszer segítségével minden blog (aki jelentkezik a játékra) kap egy másik blogot, amiről valamilyen receptet kell elkészíteni. Nagyon szeretem ezt a játékot, mert így számtalan új receptet fedezhetek fel, amellett, hogy a bloggertársaimat is jobban megismerem…:)
Fortuna közbenjárásával Éva blogját a (http://takarekoskonyha.blogspot.hu/) kaptam, aminek nagyon örültem, hiszen régóta olvasója vagyok. Szeretek kutakodni a receptjei között, mert a sok-sok interneten keringő” modern” írás között, Évánál mindig megtalálom a jól ismert, klasszikus, az otthon melegét és idéző ízeket. Ezúttal tehát mindenképpen egy ilyen süteményt kerestem nála.

A történet másik oldala, hogy van egy igen kedves barátnőm, aki minden sütit imád, amiben túró van. Egyik este, munka után pletyis estét tartottunk nálam, én pedig úgy gondoltam, hogy drága Berta barátnőmet meglepem az Éva receptje alapján készülő Rákóczi Túróssal. Együtt a barátnőmmel kb. egy órácska alatt összedobtuk, remekül sikerült … Langyosan egyszerűen mennyei volt. A finom porhanyós linzertésztán elterülő, házi baracklekvár (saját..;), a csodás túrókrémmel és tojáshabbal, nem lehet tovább ragozni… kalóriák ide vagy oda, nem tudtunk neki ellenállni! 🙂

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek ezt a fenséges sütit, Évának pedig köszönöm a remek receptet (amelyet ITT olvashattok)!

Hozzávalók: (kicsit módosítottam az Éva által megadott mennyiségeken, mert kisebb adagot készítettem):
20 dkg liszt
8 dkg margarin
2 db tojás sárgája
1 csipet só
6 dkg porcukor
1 késhegynyi szódabikarbóna
½ citrom reszelt héja

Krém:
60 dkg túró
½ pohárnyi tejföl
½ citrom reszelt héja és leve
3 tojás sárgája
1 csipet só
15 dkg kristálycukor
1 cs. vaníliáscukor
3 ek búzadara
(aki szereti, tehet bele 2-3 maréknyi mazsolát)

20 dkg sárgabaracklekvár

Tojáshab:
5 db tojás fehérje
1 csipet só
6 dkg cukor

Elkészítés:

A linzeralaphoz a lisztet keverjük össze a szódabikarbónával, a cukorral és a sóval, majd morzsoljuk össze a margarinnal, reszeljük hozzá a citromhéját, legvégül pedig adjuk hozzá a két tojássárgáját is. Gyúrjunk közepesen lágy tésztát és rakjuk a hűtőbe egy órácskára.
A pihentetési idő letelte után, a tésztát lisztezett felületen nyújtsuk vékonyra és tegyük közepes méretű kivajazott tepsibe. Előmelegített sütőben (180 fokosban) süssük 10 percet, amíg enyhe barna színt nem kap.

Közben állítsuk össze a túrókrémet. Ehhez egy tálba rakjuk bele a túrót, a cukrokat, a citrom héját és a levét, a tojások sárgáját, a sót és a tejfölt, a búzadarát, majd alaposan keverjük össze.

A tésztát vegyük ki, a tetején egyenletesen oszlassuk el a sárgabaracklekvárt, majd a túrókrémet és dugjuk vissza a sütőbe további 15 percre.

Eközben verjük fel az 5 db tojásnak a fehérjét a kicsi sóval és a cukorral. Alaposan, addig, amíg jó kemény habot nem kapunk… alkalmazzuk a habkalap próbát…;)

Végül, a 15 perc letelte után, ezt is oszlassuk el a süti tetején és tegyük vissza a sütőbe 10 percre, egészen addig, amíg a tojáshab szép aranybarnára nem sül.

Hűtsük 15-20 percet és utána tálaljuk, nekem még langyosan ízlett a legjobban, de hidegen is kiváló, sőt…! 🙂

Bátran ki merem mondani, hogy ez lett életem eddigi egyik legjobban sikerült sütése. Teljesen olyan, mint a boltokban kapható, ropogós külsejű, belül pihe-puha és illatos sajtos kiflik, azzal a kivétellel, hogy ez teljesen adalékmentes, házi változat.
Azt is be merem vallani, hogy sokáig kellett gyakorolni a kifli és kenyérsütést, amíg eddig a pontokig eljutottam, azaz, hogy olyan pékárukat tudok sütni, ami állagában és ízében vetekszik a boltival. Volt rengeteg kudarc, kőkemény kiflik, tömör és morzsálódó kenyerek, fullasztóan száraz zsemlék…de hát nagy igazság az a mondás, hogy a gyakorlat teszi a mestert (persze, annak azért még nem tartom magam…).
A frissen kisült ropogós kiflik annyira ízlettek Z-nek, hogy azt kérte, ha lehet, hanyagoljuk a bolti kenyérvásárlást és készítsük mi otthon. Szuper ötletnek tartom, mert végre tudni fogom, mi is az, amit megeszünk. Csak bírjam erővel…:)

Hozzávalók 6 nagyobb kiflihez:

Kovász:
10 dkg kenyérliszt
2 dkg friss élesztő
1 dl kézmeleg víz
1 mk cukor (nálam barna, de a fehércukor is jó)

A kovászhoz a langyos vízbe morzsoljuk az élesztőt és a cukrot és csomómentesre keverjük. Ezután hozzászitáljuk a lisztet és elkeverjük, ha összeállt az előtésztánk, folpack-kal letakarjuk és szobahőmérsékleten 6-8 órát pihentetjük. A kovászunk buborékosodni, felfutni és leapadni is fog ez idő alatt, de mindegyik fázis „normális” ezért ne ijedjünk meg, ha 8 óra után egy összeesett változattal kell dolgoznunk, a tésztában megteszi majd a magáét! 🙂

Tészta:

30 dkg kenyérliszt
75 g (félpohárnyi) tejföl (magasabb zsírtartalmú)
2 ek burgonyapehely
1 ek búzasikér (elhagyható)
1 mk sütőpor
1  tk só
1 dl langyos víz
1 mk cukor
0,25 dl olaj
1 tojás sárgája

Tetejére:

1 db tojás fehérje
5 dkg gouda sajt reszelve

Elkészítés:

A tészta elkészítéséhez egy nagy keverőtálba szitáljuk bele a lisztet. Keverjük össze a sütőporral, adjuk hozzá a sót, a sikért, a burgonyapelyhet és a cukrot. Ezután adjuk hozzá a nedves hozzávalókat is, azaz az olajat, a tejfölt, tojást, és a vizet. Legvégül, ha már minden hozzávaló benne van, mehet hozzá az illatos kovász is. Alaposan dagasszuk a tésztát, ha nagyon ragadna, adjunk hozzá plusz lisztet, de vigyázzunk, ne legyen túl kemény, mert akkor a végeredmény sem lesz levegős és könnyed. A dagasztás felénél borítsuk egy deszkára a tésztát és ott folytassuk, ha leragadna, öntsünk a felületre egy kis olajat, és így dagasszuk a tésztát, legalább 8-10 percen keresztül.  
Ha ezzel elkészültünk rakjuk kelesztőtálba és 40-50 perc alatt hagyjuk a duplájára megnőni.

Ezután formázzunk belőle kifliket (nekem még ezen van javítani valóm, de szeretettel ajánlom a Limara féle formázást:( http://www.limarapeksege.hu/2009/01/aszaltfonys-kesudis-bagett.html)
A formázás után hagytam 20-25 percet még egyszer megkelni, majd letakartam konyharuhával, és beraktam egy nejlonzacskóba, hogy biztosan ne száradjanak ki. Ezután (mivel reggel frissen akartam kisütni) beraktam egy éjszakára a hűtőbe.

Másnapra magam sem hittem a szememnek olyan szépen megkeltek (még össze is nőttek- ennek viszont annyira nem örültem), 20 percig pihentettem, hogy ne sokkoljam őket a sütő melegével. Lekentem a villával enyhén felvert tojásfehérjével és megszórtam a lereszelt sajttal,  majd előmelegített 180 fokos sütőben (alul-felül sütési funkción) 25-30 perc alatt készre sütöttem.

Tíz perc után rácsra tettem, hogy mindenhol szépen kihűljön, újabb tízperc után felvágtam, megkentem vajjal és egy pohár tejeskávé társaságában elfogyasztottam…;)

Egy darab azért maradt másnapra is. A ropogóságából természetesen addigra veszít egy keveset, de még akkor is nagyon finom! 🙂