Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

Nagyon örültem, amikor a „Habverő és fakanál” blog által kiírásra került a 12. szakácsmustra, annak pedig különösen, hogy Anna Olsont-t választotta. A kanadai cukrász a kedvenceim közé tartozik, nemcsak azért mert kiváló receptjei vannak, de jól magyaráz és precíz, gyakorlott mozdulatain látszik, hogy a kisujjában van a szakma. 🙂 Nem volt könnyű választani a receptjei közül, amik természetesen leginkább a tengerentúli ízlést tükrözik, hiszen rengeteg brownie-t, cobbler-t, pitét és palacsintát találtam (végül ez utóbbira esett a választásom), de mivel Anna tényleg profi cukrász ezért a repertoárjában megtaláltam az olyan klasszikusokat is, mint az opera szelet, az eclair fánk, vagy az egyik személyes kedvencem a tarte tropezienne.

Az idén nagyon ízletes az áfonyatermés, nem tudok elmenni úgy a zöldséges mellett, hogy egy kis doboznyit ne vegyek belőle…, aztán van olyan is, hogy nem csak egy kis doboznyit veszek belőle, hanem többet is…:P Ilyenkor jön az ötletelés, hogy mit készítsek belőle.
Mivel néha, szeretem magunkat reggelire palacsintával kényeztetni, ezért Anna pufi és könnyed áfonyás mini palacsinta receptje pont kapóra jött…

Íme tehát a recept és köszönöm a lehetőséget Melindának, hogy részt vehettem a 12. szakácsmustrán is! 🙂

Hozzávalók, 3 személyre:

12 dkg liszt (nálam TK tönköly és fehér keveréke 50-50 %-ban, de jó a sima is)
1 ek gyümölcscukor (vagy kristálycukor)
1 mk sütőpor
1 mk szódabikarbóna
1 csipet só
1 db tojás
2 ek joghurt
1 dl tej
2 dkg olvasztott vaj

Kb. 8 dkg áfonya

Elkészítés:

A lisztet összekeverjük a sütőporral, a szódabikarbónával, a cukorral és a sóval. Hozzáütjük a tojást és beleöntjük a joghurtot és az olvasztott (kihűlt) vajat és csomómentesre keverjük a tésztát. Ezután felöntjük a tejjel és sűrű palacsintatésztát készítünk belőle. Pár percig pihentetjük. Eközben egy tapadásmentes palacsintasütőt felhevítünk és tenyérnyi méretű palacsintákat csorgatunk a teflonra. Megszórjuk áfonyával, majd mindkét oldalát 2-3 percig sütjük, amíg szép aranybarnák nem lesznek.

Tipp: Miközben sülnek a palacsinták a már megsülteket fedjük be alufóliával, hogy biztosan ne hűljenek ki, vagy száradjanak meg.

Tálaljuk porcukorral meghintve, tradicionálisan juharsziruppal, vagy, ahogy én szeretem citromos- joghurtöntettel…:)

Az eredeti receptet Anna Olsontól ITT olvashatjátok

A VKF. az egyik kedvenc „blogos” játékom. Minden fordulóban más és más témában próbálhatjuk ki kreativitásunkat a kulinária világában. A mostani forduló házigazdája a http://konyhavirtuoz.blogspot.hu/, egy igazi aktuális témát talált, ami a következő: „nyári ízek télire”. Nincs is jobb annál, mint amikor az álmos őszi időben, vagy a téli zimankóban egy-egy üveg nyarat csempészhetünk a konyhánkban. Legyen az „napsugaras” barack, vagy édes eperlekvár, esetleg egy finom, „nyár ízű” gyümölcskompót…
Van egy olyan gyümölcs (?), amit én egész évben hiányolok, és ami nagyon rövid ideig kapható a boltokban, piacokon. Ez a rebarbara, kesernyés, pikáns íze- édes gyümölcsökkel társítva mennyei kombináció. A legnyerőbb párost az eperrel alkotja, de mivel ezt a finomságot én már az eperszezon után készítettem, ezért egy másik hozzáillő gyümölcsöt választottam, ez pedig az igazi lédús, édes narancs. Az ízét egy picit megbolondítottam egy kicsi fahéjjal és csipet gyömbérrel. Egy kis üvegnyi különlegesség született, ami nagyon-nagyon finomra sikeredett. Egyik reggelire tönkölylisztes gofrit készítettem mellé, aminek a receptjét szintén olvashatjátok.(Egyébként a bátrabbak kipróbálhatják grillezett csirkemell, vagy grillsajt mellé is, remek kombináció azzal is…én megkóstoltam.) Jó étvágyat hozzá és jó befőzést mindenkinek!

Hozzávalók 1 db standard befőttes üveghez:

4-5 nagyobb szál rebarbara
2 db nagyobb narancs
20 dkg stevia (vagy világosbarna nádcukor, esetleg sima cukor)
1 tk fahéj
1 mk gyömbér
½ citrom leve
1 tk vanília kivonat

Elkészítés:

A narancsokat alaposan megmossuk, és a héjukat lereszeljük. Ezután meghámozzuk, a húsát kockákra vágjuk. A rebarbarát megpucoljuk, és kisebb darabokra vágjuk.  A gyümölcsöket egy tapadásmentes teflonlábasba tesszük, hozzárakjuk a cukrot, a fűszereket, a narancs reszelt héját és a citrom levét. Ezután alágyújtunk, és az egészet összefőzzük. Nagyjából 45-50 perc alatt megfelelő sűrűségű lekvárrá főzzük.

Ezután kifőzött, steril üvegbe kanalazzuk, lezárjuk és 30 percre fejre fordítjuk az üvegeket.

Ez biztosítja, hogy a lekvár ne romoljon meg (ha egészen biztosak akarunk lenni, száraz dunsztot is készíthetünk, amiről itt olvashattok). Mivel én egy üveggel készítettem, a kihűlés után hűtőbe raktam. Egy hónap után nyitottam ki, semmi baja nem volt. Felbontott állapotban 2-3 hétig a hűtőben is eláll. Édes és sós ételek mellé is kiváló.

+ recept

Tönköly gofri (2 személyre)

3 ek teljeskiőrlésű tönkölyliszt
2 ek fehér tönkölyliszt
1 tk sütőpor
3 dkg olvasztott és kihűtött vaj
1 cs. vaníliás nyírfacukor (vagy sima vaníliáscukor)
1 db egész tojás
1 dl kókusztej (vagy tehéntej, esetleg más növényi tej)
0,5 dl szódavíz
1 mk vanília kivonat (elhagyható)

A lisztet és a sütőport összekeverjük. Hozzáadjuk a cukrokat és beleütjük a tojást, hozzáöntjük a vanília kivonatot, és a szódavízzel csomómentesre keverjük. Ezután felöntjük a kókusztejjel. A sima palacsintatésztánál sűrűbb alapot kell kapnunk. 10-15 perc pihentetés után, gofrisütőben 3-4 perc alatt megsütjük.

A nyár csodás időszaka az évnek. Nemcsak azért mert ilyenkor van a legtöbb lehetőségünk a pihenésre és feltöltődésre, de kulináris szempontból is kiemelkedő. Szinte hetente más és más gyümölcs, zöldség szezonja van, nem győzünk ezekből a finomságokból eleget sütni- főzni, vagy elraktározni őket az év ínségesebb időszakaira…
Nálam a cukkini is ilyen. Amíg van, addig próbálom a legváltozatosabb formában felhasználni. A sokféle sós étel mellett gyakran készítek belőle édes süteményeket is. Egyik kedvencünk a cukkinis piskóta citromkrémmel és pirított mandulával a tetején, ezt a receptet is hamarosan megosztom majd Veletek! 🙂
Most azonban egy könnyű, nyári vacsora receptet hoztam. Ebben a melegben semmilyen nehéz ételre nem vágyódunk, én gyakorlatilag vegetáriánus leszek és bőven eléldegélek a természet nyújtotta finomságokból. Ez is egy ilyen húsmentes, de annál finomabb fogás, amivel lehetetlen betelni! 🙂

Hozzávalók 4 személyre:

Palacsinta

25 dkg cukkini
1 mk só

4 ek teljeskiőrlésű tönkölyliszt
2 ek fehér tönkölyliszt (teljes mennyiségben helyettesíthető sima finomliszttel, azaz 6 ek-val)
1 késhegynyi sütőpor
2 db tojás
1 mk só
frissen őrölt bors
1 tk kapor
1 tk mediterrán fűszerkeverék (vagy oregánó, bazsalikom és egy kis pirospaprika keveréke)
150 gr joghurt

a sütéshez egy kevés olívaolaj

Fűszeres joghurt:

150 gr natúr joghurt (lehet görög is)
 frissen őrölt bors, ízlés szerint
1 kis gerezd fokhagyma apróra reszelve
1 mk kapor
1 csipet só
1 tk szemes mustár (ha nincs szemes mustárunk, jó a sima is)
1 csipet cayenne chilli (elhagyható)

Kezdjük a joghurt elkészítésével. Ehhez nincs egyéb dolgunk, mint a hozzávalókat egy szószos tálban alaposan összekeverni, letakarni folpack-kal és a hűtőbe rakni a tálalásig.

A palacsintához a cukkinit reszeljük le a reszelő nagylyukú részén és sózzuk be. Takarjuk le és hagyjuk magára kb. 30 percet. Ezután alaposan nyomkodjuk ki belőle a felesleges folyadékot. Tegyük egy keverőtálba, adjuk hozzá a sót és fűszereket. Ezután mehetnek bele a tojások, majd keverjük homogénre.

Amennyiben ezzel megvagyunk, adjuk hozzá a liszteket és a sütőport, majd ezzel is vegyítsük össze. Legvégül keverjük hozzá az egy kispohárnyi joghurtot is. A hagyományos palacsintánál jóval sűrűbb állagot kapunk, de így a jó. Én ilyenkor javaslok még 20 perc pihentetést a tésztánk, ezután kezdjük meg a palacsinták kisütését.
Ehhez hevítsünk egy palacsintasütőben minimális mennyiségű (kb. 1 tk olívaolajat) és amikor elég meleg a serpenyő kanalazzunk rá tetszés szerinti mennyiségű tésztát. Formázzunk kis korongokat és süssük oldalanként 3-4 percet.

Az elkészült palacsintákat takarjuk le alufóliával, hogy tálalásig ne hűljenek ki.
Készítsünk mellé friss vegyes salátát és fogyasszuk egy pohár jó fehérborral!:)) Jó étvágyat…  

A fagyit mindenki imádja… valljuk be. Én is így vagyok vele, de sokszor elijesztenek azok az összetevők, amiket a jégkrémek csomagolásán olvasok. A nyár viszont elképzelhetetlen e nélkül  a finom, hűsítő nyalánkság nélkül, így én megpróbálkoztam az otthoni előállításával. Nekünk annyira ízlett, hogy azóta, mindig csücsül a mélyhűtőben 1-2 példány, most éppen a málnás- rózsavizes változat (ami szuper kombináció higgyétek el), de tervezem a kókuszos, a csokis és az áfonyás változatot is.
Íme tehát az én „egészséges” jégkrémreceptem.;)

Hozzávalók 4 db-hoz:

1 kis konzerv light kókusztejszín
250 ml joghurt (sovány)
6-8 csepp folyékony édesítő (vagy 1-2 ek. fruktóz)
15 dkg málna
1 tk rózsavíz (természetesen elhagyható)
¼ citrom leve

Elkészítés:

A málnát kiválogatjuk, megmossuk és lecsepegtetjük. Egy mélyfalú tálban összeturmixoljuk, majd egy szitán átnyomjuk (passzírozzuk), hogy a jégkrém, finom, lágy magnélküli legyen.
Ezután a málnapürét egy másik tálba rakjuk. Hozzáöntjük a kókusztejszínt, a joghurtot, majd az ízesítőket, azaz a rózsavizet, az édesítőt (vagy gyümölcscukrot), és a citrom kifacsart levét.

Egy kanál segítségével alaposan összekeverjük, majd jégkrémformákba adagoljuk. (Ilyen jégkrémforma, bármelyik nagyobb konyhafelszerelési áruházban kapható, de, ha mégsem szeretnénk ilyet külön venni, adagoljuk egyszerűen műanyagpoharakba és a félig fagyott jégkrémbe dugjunk fapálcikát.)

Legalább 3-4 órát hagyjuk a mélyhűtőben, ezután fogyasszuk el. A gyerekek biztosan imádni fogják…:)

A zabpehely állandó szereplő a reggeli menükben, egy héten egyszer legalább készítek belőle valamit. Legtöbbször zabkása van, amit idény gyümölcsökkel, magvakkal és fűszerekkel szoktam feldobni. Különösen szeretjük az almás- fahéjas és az epres- kókuszos változatot egy kis kakaóval megbolondítva…, fenséges és gyorsan elkészül. De szoktam még készíteni zabkekszet,zabszeltet és zab muffint, de a legújabb kedvencünk kétségtelenül a zabpalacsinta, amit ezúttal egy 10 perces cseresznyelekvárral (és ricotta túróval) tálaltam. 🙂
A zabpehely egyébként számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, amiért érdemes gyakran fogyasztanunk, különösen reggelire. Tudtátok, hogy:
– Gazdag B vitaminban és E vitaminban
– Vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne
– Növény létére nagy a fehérjetartalma
– Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert
– Ajánlott a fogyasztása bőr és emésztési panaszoknál
– Ajánlott továbbá kimerültség és fokozott stressz esetén
– Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket
– Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni
– A rák megelőzését is elősegíti. Oldhatatlan rostjai ugyanis csökkentik egyes savak
toxicitását. Emellett a benne lévő fitokemikáliák is rákmegelőző hatással bírnak.
– Teltségérzetet okoz. Akik reggel zabpelyhet esznek, kevésbé hajlamosan ebéd előtt nassolni. 
(Forrás- http://www.memton.com/hirek/zabpehely)

Tehát, bátran vezessétek be ezt a nagyszerű gabonát a rendszeres étrendetekbe, mert amellett, hogy egészséges még nagyon finom is… különösen, ha ezt a palacsintát elkészítitek belőle. 🙂

Hozzávalók (4 fő részére)

palacsinta:

10 dkg zabpehely- finomra darálva
4 ek teljeskiőrlésű tönkölyliszt
1 csipet só
½ citrom reszelt héja
2 dl tej (nálam mandulából készült)
1 tasak vaníliás cukor (nyírfa vagy sima)
1 db tojás
1 mk szódabikarbóna
5 dkg olvasztott vaj

cseresznyelekvár:

30 dkg kimagozott cseresznye
2 ek cukor
1 tk fahéj
1 tk vaníliaaroma

Elkészítés:

A legegyszerűbb, ha a cseresznyelekvárral kezdjük. Ehhez nincs más dolgunk, mint a kimagozott cseresznyét egy teflonlábasba rakni a cukorral és a fűszerekkel és összeforralni. A lekvárt 10-15 perc alatt sűrűre főzzük.

Közben állítsuk össze a palacsintatésztát. Ehhez rakjuk egy tálba az őrölt zabpelyhet és a szódabikarbónával elkevert lisztet. Rakjuk hozzá a sót, a cukrot, a reszelt citromhéját, majd a tojást és az olvasztott (és langyosra hűlt) vaj. Keverjük csomómentesre és öntsük fel a tejjel. Akkor jó, ha kicsit sűrűbb, mint a „rendes” palacsintatészta…ha szükséges egy kis vízzel még hígíthatjuk. (FONTOS: azonnal kezdjük meg a sütést, mert a zabpehely megdagad és sűrű lesz a tésztánk).

Kezdjük meg a palacsinták sütését. Mivel a tésztában van zsiradék, ezért a teflont már nem kell olajozni.
Merőkanállal tetszés szerinti méretű palacsintákat adagoljunk (mi szeretjük a nagyobbakat, de készíthetünk egészen mini palacsintákat is). Akkor jó, ha szépen buborékosodnak és dagadnak. Oldalanként 2-3 perc elég nekik, még aranyszínűre sülnek. A végeredmény egy mennyeien puha és illatos palacsinta.

Tipp: kedvünkre ízesíthetjük mással is. Én még adtam mellé ricott-át (aminek én nagy rajongója vagyok), de mehet bele más gyümölcsből készült lekvár és persze a sokak által kedvelt nutella is…jó reggelit mindenkinek! 🙂

Nem tudtom ti hogy vagytok vele, de én imádok mindenféle „kencét”. Legyen az paszta, chatni, vagy (zöldség)lekvár… számtalan ételt könnyen fel lehet dobni velük. Igazi meglepetés tud lenni sültek mellé, tésztafeltétként, vagy csak egyszerűen pirítósra kenve.
A medvehagyma pesto sikere után kedvet kaptam más ínyencségek elkészítésére is. A napokban csodaszép, harsogóan piros chillipaprikákat láttam az egyik boltban és nem tudtam nekik ellent állni, annak ellenére, hogy semmit sem terveztem belőlük készíteni. Néhány napja azonban elfogyott a kamrában alapdarabnak számító chillipasztám. Így jött tehát az ötlet, hogy valahogy azt pótolni kellene és, ha már van otthon chilli, készítsük hát el házilag. 🙂

A harissza leginkább a közel-keleti, arab konyhában használatos, por vagy paszta formában kapható chilli-s fűszerkeverék. Elsősorban a vidékre jellemző egytálételekhez a tagine-okhoz használják, de gyakran ízesítenek vele a kuszkuszt, húsokat (legtöbbször bárány fasírtot), és pikáns mártásokat.
Íme, az én változatom a harisszára, egy kicsi „el”kalandozás a desszertek világából. 🙂

Hozzávalók:

5-6 db közepes méretű chillipaprika (vagy szárított erős paprika, melyet 2-3 órára vízben áztattunk)
2 db zöldpaprika (közepesen erős fajta)
3 közepes paradicsom
3 nagyobb gerezd fokhagyma
1 tk só
1 tk barnacukor vagy méz
1 tk őrölt koriander
1 tk őrölt kömény
1 tk rómaikömény
4 ek olívaolaj

Elkészítés:

A chiliket kettévágjuk (ha nem akarjuk nagyon erősre) akkor eltávolítjuk a magját és az „erét”, felkockázzuk, ugyan ezt tesszük a zöldpaprikával is (én csak ennek vágtam ki az erét). A paradicsomokat kettévágjuk magjait nagyjából eltávolítjuk és ezt is felvágjuk. A fokhagymát megtisztítjuk és egy vastagpengéjű késsel összezúzzuk a gerezdeket.

Az eddig előkészített alapanyagokat konyhai aprítóba tesszük és hozzáadjuk a fűszereket is. Beleöntjük az olívaolajat  és 2-3 perc alatt pépesítjük.

Ezután száraz serpenyőben kicsit átforraljuk a pasztát (elsősorban azért, hogy a paradicsom nedvessége eltávozzon, valamint, hogy kicsit pikáns ízt kapjon a keverék), ehhez kb. 7-8 perc szükséges.

Ezután kifőzött (sterilizált) üvegekbe kanalazzuk a pasztát és olívaolajjal fél centi vastagon felöntjük. Hűtőben 1-2 hónapig is eláll.

Kénytelen vagyok megszegni a hagyományokat és megírni az első olyan bejegyzésemet, ami nem a sütiről szól és mindezt az imádott medvehagyma miatt. Ez az egyik kedvenc tavaszi „hozzávalóm” és az év többi részében mindig áhítozok utána. Most, hogy a piacokon garmadában áll a standokon, gondolkodtam egy sort hogyan is raktározhatnék be belőle, hogy bármikor elő tudjam kapni, ha egy medvehagymás finomságra vágyódok. A fagyasztás mellett a másik ötletem a pesto volt. A pesto szuper dolog. Nagyon változatosan használható fel. Kenhetjük húsokra, rakhatjuk tésztára, de, hogy a sütésnél maradjak, kerülhet sós süteményekbe (igen, pogácsába is), kenyérbe és a sort még sokáig lehetne folytatni. 🙂
Ezt a különlegességet egyébként pár perc alatt össze lehet dobni és fantasztikus érzés, amikor elkészül. Nemcsak azért, mert tudjuk, hogy így van bármikor felhasználható „medvehagyma esszenciánk”…de nagyon szép is és különleges. Kiváló gasztroajándék, mindenki csodálkozni fog, hogy mi, ilyen különleges dolgot is tudunk készíteni…;)

A hagyományos pesto helyett én annyit változtattam a dolgon, hogy a méregdrága fenyőmag helyett, pirított diót tettem bele és az erőteljes (fok)hagymás ízt, egy kis majoránnával csitítottam. Nagyon finom lett, ha ti is szeretnétek megőrizni a medvehagymát egy egész évre, mindenképpen próbáljátok ki ezt a pesto-t.

Hozzávalók:

1. 15 dkg medvehagyma (kb. 1 nagyobbacska csokor)
   1 tk só
   frissen őrölt bors (ízlés szerint)
   1 tk majoránna
   7 dkg parmezán sajt (reszelt)
   5 dkg dió
   1 dl (jó minőségű) olívaolaj

Elkészítés:

A medvehagymát alaposan megmossuk és felaprítjuk (a szára is nyugodtan mehet bele, semmi ne vesszen kárba).

A diót egy száraz serpenyőben pirítsuk le kb. 5-7 perc alatt.

Ezután, tegyük egy késes aprítóba a felaprított medvehagymával együtt, tegyük bele a fűszereket (só, bors, majoránna) és a sajtot is. Aprítsuk 1-2 perc alatt közepesen durvára.

Ezután öntsük hozzá az olívaolajat és további 1-2 perc alatt pépesítsük.

Rakjuk steril (kifőzött) üvegbe (nekem ez a mennyiség, egy pici 2,5 dl-es üvegcsét töltött meg) és zárjuk le.
Ugye milyen gyors és egyszerű? Kár kihagyni ezt a különlegességet. 😉

FRISSÍTÉS:

Egy kedves olvasóm, Viki már el is készítette a pesto receptjét. Ezt nézzétek milyen szépek lettek…:)

Köszi Viki, fantasztikusan néz ki! 🙂

És íme Dóri műve is…nagyon gusztusos! 😉

Még sosem kóstoltam a fürjtojást, de a napokban nagyon jó áron tudtam hozzájutni az egyik hipermarketben. Számtalan receptet kerestem az interneten, de valahogy nem találtam az „igazit”…nem szerettem volna, sem salátát, sem főtt „hagyományos” formában megenni.

Nálunk a hétvégi reggelik mindig különlegesek, mert ilyenkor szeretek ráérősen, szépen terített asztal mellett komótosan enni, ezért igyekszem mindig valami különlegessel készülni. Így született meg ezeknek a minitortáknak az ötlete.
Az elkészítése, a sütőben való sütéssel együtt nem több fél óránál. Amikor pedig elkészül, mindenki csodálni fogja, hogy milyen különlegeset alkottunk…

Én szalámit, hagymát és zöldborsót raktam bele, hogy tavaszi jellegű legyen…de bátran variálható az otthon felelhető maradékokból (felvágottak, bacon, sajt, paradicsom) a lehetőségek száma végtelen. Lépjetek túl a hagyományos reggeliken és próbáljátok ki! 🙂

Ha nincsen minitorta vagy kosárkaformátok, akkor muffin formában is elkészíthető! 🙂

Hozzávalók 2 személyre:

12 db fürjtojás (vagy 4 tyúktojás)
2 ek tej (vagy 1 ek tejszín)
só és bors ízlés szerint

5 dkg felkockázott szalámi
½ fej hagyma
½ ek olívaolaj
1-2 marék mirelit (vagy zsenge) zöldborsó
1 mk majoránna
1 mk oregánó

Elkészítés:

A szalámit és a hagymát vágjuk kis kockákra és forró, olajozott teflonserpenyőben pár percig pirítsuk. Dobjuk rá a fűszereket, megint dinszteljük egy két percet, hogy a fűszerek kiengedjék az aromájukat, majd adjuk hozzá a mirelit borsót is. Ezután kb. 2-3 percig hagyjuk amíg a borsó kicsit megpuhul, majd húzzuk félre a tűzhelyen.

A tojásokat egy tálban törjük fel és keverjük habosra a tejjel. Fűszerezzük a frissen őrölt borssal és a sóval.

A formákat enyhén vajazzuk ki (ha valaki szilikonformában készíti, ez a lépés kimaradhat) és kanalazzunk mindegyikbe 1-2 evőkanálnyit a szalámis-zöldséges keverékből. Ezután óvatosan öntsük fel a tojással és előmelegített 180 fokos sütőben 20 perc alatt süssük meg.

Akkor jó, ha megemelkedik és a széle,teteje kissé megbarnul. Királyi reggeli egy friss kornspitz kiflivel, zöldségekkel és egy bögre teával! 🙂

Mivel fontos nekem a véleményetek és szeretném, ha többen is kedvet kapnátok a receptek elkészítéséhez, ezért egy kis “játékra” invitállak Titeket.

A húsvét alkalmából szeretnék felrakni egy finom kalácsreceptet. Azt akarom, hogy valamilyen töltelékkel készüljön, ezért érdekelne, hogy nektek melyik a kedvenc hozzávalótok, milyen receptet olvasnátok szívesen?

(a kép csak illusztráció)

Felsorolnék néhány alapanyagot és várom a véleményeket, kommenteket, javaslatokat. 🙂

A kalácsom készüljön: kakaóval…? vaníliával? Túróval, netán almával? Esetleg diós legyen, vagy mákos? Vagy készüljön vegyes asztalgyümölccsel? Olyan tippem is lenne, hogy citromos- mákos, marcipános, sőt a gesztenyés gondolta is csábít…ti mit gondoltok, milyen kalácsot kóstolnátok a legszívesebben? Új javaslatok is érdekelnek! 🙂

Íme, az első kalács kísérletem az idei húsvétra. A “sima” fonott-kalács receptjét IDE kattintva olvashattok.

A jelenlegi VKF. témája a „SAJT” vagyis az a hozzávaló, ami mindent jobbá tesz. Nos, valljuk meg… ez valóban így van. A sajt egy igazán jó dolog… bármilyen ételt megbolondíthatunk vele és a finom olvasztott, sült sajt íze és illata, mindenkit rabul tud ejteni. 🙂

Erre az érdekes fordulóra én egy fúziós különlegeséggel készültem. Miért is fúziós? Mert két nagyon különböző dologról van szó, a „házasításukból” pedig mégis valami fantasztikus dolog született.

Első körben szeretném Nektek bemutatni a „hacsapuri”-t, ami nem más, mint egy tradicionálisan sajttal töltött grúz kenyérféleség. Az alapját az igazi keleti kenyerekhez hasonlóan alig alkotja egyéb, mint liszt, víz, só és folyadék. Jellemzően lepényformára alakítják, sajttal bőven megtöltik és száraz vaslapon sütik meg. Én nagyon vonzódom az efféle egyszerű ételekhez… mert az ízük igazán letisztult és az egyszerűségükben igazi nagyszerűség rejlik.

A másik fő alkotóelem a gorgonzola, más néven a jól ismert penészes kéksajt…:) Ez a sajt tehéntejből készül, zsírtartalma 48-55% között mozog . Nevét az olasz Gorgonzola faluról kapta,amit mára már Milánó teljesen bekebelezett. Mindenestre a sajt pályafutása innen indult, valamikor a 11. században. Leginkább az olasz konyha használja ezt a hozzávalót, különböző tészták és pizzák feltétjeként. Az én ötletem is innen ered, ezért egy kis aszalt paradicsommal tettem még érdekesebbé.

A másik egy klasszikusabb változat ementáli sajttal és finom pirított hagymával. Ezt a verziót külön a páromnak készítettem, mivel ő nem szereti a kéksajtot. Láthatjátok tehát, milyen sokféleképpen is variálható a hacsapuri, tényleg csak a fantáziánk szabhat neki határt.

Ez a finomság egyébként kiváló reggelinek, azon melegében, ahogy kivesszük a teflonból. Szeleteljük úgy, mint a pizzát, de vigyázzunk, ilyenkor még lágyan folyik a megolvadt sajt… veszélyes egy fogás, mert nagyon nehéz abbahagyni…;)

Hozzávalók (2 nagyobb lepényhez)

18 dkg liszt (bármilyen, én teljeskiőrlésű tönkölylisztet használtam)
1 dkg élesztő
2 ek joghurt
0,5 dl víz
1 ek olívaolaj
1 kk cukor
1 kk só

Töltelék (1):

5 dkg gorgonzola
1 tk joghurt
2 szem aszalt paradicsom

Töltelék (2):

5 dkg ementáli sajt
½ fej hagyma
½ ek olívaolaj
1 tk joghurt

Elkészítés:

A langyos vízben elmorzsoljuk az élesztőt és hozzáadjuk a cukrot, várunk kb. 5 percet, amíg az élesztőnk felfut. Eközben a lisztet összekeverjük a sóval, hozzáadjuk az olívaolajat és a joghurtot. Ezután az élesztős vizet is hozzáöntjük, és lágy tésztát dagasztunk belőle. Szobahőmérsékleten egy órát kelesztjük, vagy a hűtőszekrényben egy egész éjszakát.

Amikor a lejár a kelesztési idő a tésztát két egyforma részre osztjuk és lisztezett felületen egyenlő körökre nyújtjuk őket. Az egy teáskanálnyi joghurttal mindkettőt megkenjük és ráhalmozzuk a tetszőleges feltéteket. Ha ezzel végeztünk négy sarkát összefogjuk, újra bucit formázunk belőle és óvatosan újra vékonyra nyújtjuk, vigyázva arra, hogy a töltelék ne jöjjön ki belőle.

Felmelegített teflonserpenyőben a hacsapuri mindkét oldalát 5-5 percig sütjük. Frissen azon melegében tálaljuk.