Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

A pogácsa az, ami nálunk bármikor, bármilyen formában jöhet…:)
Most éppen pihe-puha tejfölös „formában”. Ez az egyik kedvencem, mert percek alatt összeállítható, mégis valami nagyon finom, kellemesen házias ízeket idéző finomság lesz a végeredmény.
A belseje puha, kellemesen sós, a teteje a tojás sárgától aranyló színű, a rajta lévő szórás pedig éppen attól függ, hogy mihez van kedvünk, így bátran variálható. Nekem most éppen pirított fekete és „hagyományos” szezámhoz, illetve durvaszemű tengeri sóhoz volt kedvem. 🙂

Talán sokan megbotránkoznak most azon…hogy a tészta hozzávalói között a libazsír is szerepel. Azonban ilyen mennyiségben, még nem árt nekünk…a pogácsának viszont annál többet segít. A tészta állaga sokkal omlósabb és finomabb lesz, nálam szinte alapszabály, hogy a pogácsákba ezt teszem, a margarinnal/ vajjal kombinálva.  

A tésztát a szokásos módon altattam egy éjszakát a hűtőben, reggelire pedig frissen kisütöttem. Nincs is jobb, mint egy kora téli reggelen, teát kortyolgatva, komótosan reggelizni ebből a finomságból. Csak ajánlani tudom mindenkinek és szeretetteljes adventot kívánni, minden kedves olvasónak! 🙂

Hozzávalók 5-6 fő részére:

40 dkg liszt
1 kk sütőpor
7 dkg libazsír
8 dkg margarin
2 dkg friss élesztő (vagy fél tasak porélesztő)
2 db tojás sárgája (szobahőmérsékletű)
1 kis pohár tejföl (szobahőmérsékletű)
1 dl tej
1 kk cukor
2 tk só (aki sósabban szereti, mint én 2,5 teáskanállal is tehet bele)

A kenéshez és a szóráshoz:

1 db tojás enyhén felverve
1-1 ek fekete és fehér szezám lepirítva
½ durvaszemű tengeri só
½ ek köménymag

Ezek a feltétek helyettesíthetőek napraforgó, tök, len, stb. magvakkal is.

Elkészítés:

A langyos tejben elkeverjük a kávéskanálnyi cukrot és 10 perc alatt felfuttatjuk benne az élesztőt (Ha porélesztőt használunk, azt is futtassuk fel).

Egy nagy tálba szitáljuk a lisztet, összekeverjük a sütőporral és a sóval, hozzámorzsoljuk a vajat. Ezután hozzárakjuk a tojások sárgáját, a tejfölt és a felfuttatott élesztős tejet. Alaposan összegyúrjuk, 5-6 percet dagasztjuk, majd meleg helyen legalább egy órán keresztül kelesztjük.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, 1-2 cm vastagra kinyújtjuk, éles késsel rácsokat metszünk rá és tetszés szerinti méretű pogácsaszaggatóval, kiszaggatjuk.  Ezután, ha másnap szeretnénk, frissen kisütni tegyük 7-8 órára a hűtőszekrénybe (vagy a teraszra… ha nem fog fagyni). Amennyiben rögtön szeretnék elkészíteni, tegyük a pogácsákat sütőpapíros tepsire, takarjuk le és kelesszük további 20 percet.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
Amint letelt a kelesztési idő, kenjük le a pogikat az enyhén felvert tojással és szórjuk meg a tetszőleges feltéttel. Kisebb pogácsák esetén 15-18 perc alatt, nagyobb pogácsáknál 20-23 perc alatt süssük készre.

Hidegen kelesztésnél, hagyjuk szobahőmérsékleten 30 perc alatt „észhez térni” a tésztát, majd ezután dugjuk a forró sütőbe. 

Egy-két napig is megtartja a frissességét, ha adunk neki annyi időt! 😉

Sok rosszat lehet hallani a Coláról…hogy mennyire egészségtelen és káros a szervezetünknek. Mi is igyekszünk keveset inni belőle, de valljuk meg, néha jól esik elkortyolni egy pohárkával ebből a jéghidegre hűtött italból. 🙂
Ennek a sütinek az alapötlete Stephanie Jaworski-tól a joyofbaking.com háziasszonyától származik (az eredeti recept ITT). Éppen az ő oldalán „szörföltem” amikor a szemem sarkában feltűnt egy csodásan kakaós süti, a tetején pörkölt dióval megszórva (náluk pekán). A kép alapján „kiáltozott” a sütiről, hogy mennyeien szaftos és jó állagú. Elhatároztam, hogy mindenképpen elkészítem. Nagyon meglepődtem, hogy a süti Colával készül, de aztán elemeztem a dolgokat…miért is ne? Az szénsavtól könnyed állagot kap és a cola íz a kakaóval biztosan ütős kombinációt eredményez…és valóban. Csodásan finom és szaftos, kényeztetően kakaós sütemény született. A cola íze nem üt át, de mégis több egy hagyományos kakaós sütinél. Nekünk nagy kedvencünk lett, biztosan elkészítem még többször is.

Hozzávalók 8 fő részére– én változtattam Stepanie receptjén, mert azt túl töménynek találtam (az eredeti receptbe több mint fél kg cukor kell, én ezt a felére redukáltam és így is kellően édes)

Tészta:

23 dkg finomliszt
15 dkg kristálycukor
2 mk szódabikarbóna
1 mk só
2 nagyobb tojás
150 ml joghurt (az amerikai recept szerint író)
1,5 tk vaníliaaroma
12 dkg vaj
2 púpozott evőkanál holland típusú kakaó
5 ek napraforgóolaj
250 ml coca- cola (nálam zéró, de lehet a hagyományos, piros címkés, esetleg a light változat is)

Kakaómáz:

15 dkg porcukor
10 dkg vaj
2 púpozott evőkanál holland típusú kakaó
1 dl coca- cola
1 tk vaníliaaroma
1 tk keményítő egy pici vízben feloldva
1/4 narancs leve (opcionális)

Szórat:

8 dkg dió, lepirítva és durvára vágva

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőnket 180 fokra.

Egy nagyobb keverőtálban keverjük össze a száraz hozzávalókat, azaz a lisztet, a cukrot, a szódabikarbónát, és a sót, keverjük alaposan össze.

Egy másik tálba üssük bele a két egész tojást és keverjük össze a joghurttal és a vaníliaaromával.

Egy teflonlábasban, közepes lángon olvasszuk fel a vajat. Ezután adjuk hozzá a kakaóport, az olajat és a colát. Melegítsük forrásig és húzzuk le a lángról. Hagyjuk kb. 5 percig hűlni, majd öntsük a liszthez a tojásos keverékkel együtt. Alaposan keverjük össze. Ezt a masszát tegyük egy jól kivajazott tepsibe és az előmelegített sütőben kb. 30 percig süssük. Amikor már jónak gondoljuk, tűpróbával ellenőrizzük a tésztát (akkor jó, ha a tű- vagy fogpiszkáló „tiszta” amikor kihúzzuk a tésztából). Ezután vegyük ki és hagyjuk hűlni.

Közben készítsük el a mázat. Ehhez rakjuk egy teflonlábasba a cukrot, a vajat, a kakaót, az aromát és a colát, amikor forr, öntsük bele a keményítőt amit egy kis vízben simára kevertünk.  Facsarjuk bele a narancs levét és forraljuk amíg közepesen sűrű nem lesz. Pár percig (kb. 5) hűtsük, majd öntsük le vele a tésztát. A tetejét szórjuk meg a pirított és durvára aprított dióval. Egy éjszakát hűtsük a hűtőben és másnap tálaljuk. Így tárolva akár 4-5 napig is kibírja…ha lesz rá lehetősége és el nem fogy! 🙂 Jó étvágyat hozzá!

Biztos Ti is ismeritek azokat a rohanós reggeleket, amikor a készülődés közepette a reggeli étkezés valahogy kimarad a rutinból… ez a finomság tökéletes megoldás az ilyen helyzetekre.
Finom és tápláló, 2-3 darab belőle, egy egész délelőttre feltölt energiával. Emellett egészséges és még elkészíteni is pofon egyszerű. Én a hétvégén dobtam össze két tepsivel, bedobozoltam és nyugodt szívvel vágtam neki egy újabb mozgalmasnak ígérkező hétkezdetnek. 🙂

Hozzávalók 10 közepes darabhoz:

8 dkg darált zabpehely (vagy zabpehelyliszt)
10 dkg teljes kiőrlésű (tönköly) liszt
1 csipet só
8 dkg vaj
2 ek méz
5 szem aszalt füge
5 dkg (lehetőleg sötét színű- malátás) barna cukor
1 mk szódabikarbóna
1 db (bio) narancshéja és a felének a leve

Elkészítés:

Első lépésként rakjuk egy teflonlábasba a narancslevet, a vajat, a cukrot és a mézet. Alacsony lángon kezdjük el melegíteni, amint felforrt, húzzuk le a tűzről és hűtsük ki langyosra.

Ez alatt, egy tálban keverjük össze a lisztet, a szódabikarbónát és a csipetnyi sót a darált zabbal. Forgassuk bele az apró kockára vágott aszalt fügét és öntsük hozzá a langyosra hűlt mézes keveréket. Egy spatula segítségével keverjük alaposan össze és rakjuk a hűtőszekrénybe kb. 30 percre.

A sütőt melegítsük elő 175 fokra és készítsünk elő egy sütőpapírral bélelt tepsit. Amint letelt a pihentetési idő, vegyük ki a masszát a hűtőből és nedves kézzel formázzunk gombócokat. Rakjuk a tepsire és nyomkodjuk őket korongokká.

10-12 perc alatt süssük készre, és a sütőből kivéve rácson hagyjuk kihűlni. Jól záródó dobozban 1-2 hétig is eláll.

Ha rendszeres olvasóim vagytok, bizonyára feltűnt már, hogy nagy „pogácsarajongók” vagyunk. Elég gyakran készítem, ha vendégek jönnek, vagy kirándulni megyünk, de szívesen sütöm hidegen való kelesztéssel, hétvégi reggelinek is.  
A tepertős egy olyan fajtája, amit eddig még nem készítettem. Ez a hagyományos, régi fajta amolyan „mumusnak” tűnt nekem, amit csak egy igazi, falusi nagymama tud jól elkészíteni.
Történt azonban, hogy pár hete a sárospataki piacon jártunk. Nekem „városi” lánynak ez igazi Mekka volt. 🙂 Csodálkoztam a gyönyörű zöldségeken, gyümölcsökön és (amik még sárosan kerültek a standokra), finomságokon. A különböző mézek, lekvárok, sajtok egymás hegyén hátán…nem is beszélve a finom húsos sonkákról és kolbászokról amik csak úgy kiabáltak utánam, hogy „vegyél meg, vegyél meg…”. Annak ellenére, hogy ritkán fogyasztunk ilyesmit, mégis került a kosaramba néhány ilyen ínyencség, hiszen ezekből is a házi az „igazi”.Ebből a lelkesedésből fakadóan vettünk tepertőkrémet is, mert „Z” addig könyörgött, hogy süssek belőle pogácsát, amíg végül megadtam magamat.  
A sok, neten keringő receptet kombinálva, megalkottam a saját változatomat. A végeredmény szinte meglepően finom lett. Réteges, kívül ropogós, belül puha és szálaira bomló…annyira finom, hogy alig bírtuk abbahagyni. De nem is kertelek tovább, íme a recept! 🙂

Hozzávalók:

20 dkg kenyérliszt
25 dkg finomliszt
2 tk só
8 dkg vaj
1 db tojássárgája
2,5 dkg élesztő
1,5 dl langyos tej
1 tk porcukor
3 ek tejföl

15 dkg tepertőkrém
só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

A kenéshez:
1 db tojás enyhén felverve

Elkészítés:

Egy nagyobb tálba szitáljuk bele a két féle lisztet, keverjük bele a sót és morzsoljuk el benne a vajat. Ezután adjuk hozzá a szobahőmérsékletű (!!!), tojást, a tejfölt és a cukros tejben felfutatott élesztőt. Tíz perc alatt dagasszunk belül tésztát és letakarva, meleg helyen kb. egy óra alatt kelesszük a duplájára.

Ezután kb. 0,5 nyújtsuk ki a tésztát, kenjük le a fele mennyiségű tepertőkrémmel, sózzuk és borsozzuk ízlésünk szerint. Hajtsuk meg könyvtechnikával (azaz, alulról és felülről, majd jobbról- balról behajtjuk és megfordítjuk), és pihentessük hűtőben 20 percet.

Ezután nyújtsuk ki újra, kenjük le a tepertőkrém másik felével, fűszerezzük és hajtsuk meg újra. Ezt követően tegyük újabb 20 percre hidegre. Az idő letelte után következik egy utolsó hajtás (kenés nélkül), majd újra rakjuk vissza a hűtőbe. Az utolsó 20 perc letelte után kb. 3 cm vastagra nyújtsuk ki, tetejét egy éles késsel rácsozzuk be és szaggassuk ki a tetszés szerinti méretű pogikat (mi a nagyobbakat szeretjük, mert ezek kevésbé száradnak ki, sütés után kívül ropogós, belül pedig puhák maradnak). Tegyük egy éjszakára a hűtőszekrénybe, majd reggel rakjuk sütőpapíros tepsire (pihentessük szobahőmérsékleten 30 percig), kenjük le tojással  és előmelegített 200 fokos sütőben 20 perc alatt süssük készre, jó étvágyat!

TIPP: Ha valaki hagyományos módszerrel készítené, a hajtások közötti kelesztést ne a hűtőben, hanem szobahőmérsékleten végezze!

Frissítés 2016.02.17.

Az egyik “receptes” oldalon bukkantam a következő képre…Balla Erika a receptem alapján elkészítette a tepertős pogácsát, szerintem gyönyörű lett. Kár, hogy “személyesen” nem jutott el hozzám a fotó, de így is örülök, hogy rátaláltam! 🙂

Ahogy egyre gyakrabbak a teázgatós, forraltborozós esték, annál jobban érzékelem, hogy közeledik a karácsony és egyre jobban hatalmába kerít az ünnepre való várakozás. Ezzel menthetetlenül együtt jár a karácsonyi menü, és a sütemények tervezgetése. Az ünnepre szeretek számtalan süteménnyel, apró ropogtatnivalóval készülni. Ezekből gyakran kerül az ünnepi asztalra és a szeretteim számára készített csomagocskákba is. 🙂
Az első süti, amit idén teszteltem a kedvenc lekvárom hozzáadásával, csipkebogyólekvárral készült. Ez a keksz (legalább is számomra) eddig ismeretlen módszerrel készült. Többször is fogok ilyet készíteni, mert amellett, hogy nagyon mutatós finom is. Tökéletesen illik az omlós linzer és a csipkebogyó pikánssága…érdemes tenni Nektek is egy próbát! Amennyiben nem juttok csipkéhez, más pikáns ízű lekvárt javaslok, mondjuk áfonyát, ribizlit vagy málnát!

Hozzávalók (egy púpozott evőkanál volt a mérce)

10 ek finomliszt
10 dkg vaj
3 ek stevia (vagy cukor)
1 csipet só
1 mk sütőpor
1 cs. (xilites) vaníliás cukor
2 tojássárgája

Töltelék:
kb. 3 ek lekvár (ízlés szerinti ízben)

Elkészítés:

A linzertészta készítéséhez hasonlatosan, ennek a keksznek a készítését is azzal kezdjük, hogy a sütőporral, sóval és a cukrokkal elkevert lisztet elmorzsoljuk a hideg, kockára vágott vajjal.  Ezután hozzáadjuk a két tojás sárgáját és tésztát gyúrunk belőle. Kb. 30 percet hűvös helyen pihentetjük.

Ezután enyhén lisztezett felületen kb. 0,5 cm vastagra nyújtjuk a tésztát és függőlegesen felvágjuk 5 egyenlő darabra (csíkra). Magunk elé rakjuk az egyik darabot, ezt megkenjük lekvárral.

Ezután ráhelyezünk egy másik tésztadarabot és ezt is megkenjük. Folytatjuk ezt addig, amíg van tésztánk. Amikor elkészül a „torony”, fóliába csomagoljuk és legalább egy órát a hűtőben pihentetjük. Minél több időt tölt a hidegen, annál könnyebb lesz szeletelni.

A pihentetési idő letelte után egy éles késsel kb 1,5 cm-es darabokat vágunk a tésztából, sütőpapíros tepsire fektetjük és előmelegített 180 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütjük.

Jól záródó dobozban 1-2 hetet is kibír! 🙂

Másodjára ér az a megtiszteltetés, hogy háziasszonya lehetek, az egyik legnépszerűbb közös gasztro játékunknak a „Vigyázz, Kész, Főzz-nek”, amit 2007-ben Mautner Zsófi hívott életre.
A stafétabotot ezúttal Mirellától vehettem át, aki sikerrel szervezte meg a 74. fordulót –„A rétes” címmel (összefoglaló ITT olvasható).
Mivel már a 75. fordulónál tartunk a témaválasztás igencsak nehéz volt… számos csodás ötlettel és hozzávalóval találkoztam, amikor végigolvastam az előző fordulók témaköreit. Elődeim, jól feladták a leckét…:)

A 75. forduló a „Hírességek asztalánál”címet kapta. Szeretném, ha olyan ételeket, desszerteket készítenétek, ami valami módon köthető valamilyen történelmi személyiséghez, híres családhoz, esetleg ma is élő hírességhez.
Lehetnek olyan fogások amik egy-egy személyről vannak elnevezve, gondolok itt olyanra, mint a: Stroganoff bélszín, Stefánia vagdalt, Ujházy tyúkhúsleves, Mikszáth, Andrássy szelet vagy a Kossuth kifli.
Esetleg olyan különlegességekre, mint a „Melba Toast”, amit a  a 20. század elején élt Nellie Melba világhíres operaénekesnő tiszteletére alkottak meg.
A pizza Margherita története is egy híres emberhez vezethető vissza: Raffaello Esposito pizzasütő mester 1889-ben készítette Umberto király számára a nemzeti színben pompázó pizzát, azaz zöld bazsalikomot, piros paradicsomot és fehér mozzarella sajtot rakott rá.
Olyan finomságot is készíthettek, amiről tudjátok, hogy valamilyen híresség nagy kedvence volt.
Híres történet, hogy Déryné rajongott a Kolozsvári káposztáért, Petőfi pedig a túrós csuszáért.
Krúdy Gyula nagy ínyenc hírében állt, kedvencei közé tartozott a Ráczponty és a Körömpörkölt. Molnár Ferenc kedvenc desszertje pedig a rétes volt.
Persze, nem kikötés, hogy csakis a magyar „hírességek” asztaláról lophatunk ötleteket!
Kitekintve Európa felé elmondhatjuk, hogy még Medici Katalint a híres Crepe suzette, addig Marie Antoinette-et a fánk vette le teljesen a lábáról.
A lényeg, hogyha van kedvedtek, egy-egy elkészített étel mellé írjatok egy kis történetet is, hogy a jó receptek mellett, néhány érdekességet is megtudjunk az adott ételről. Az itteni kiírásban felsoroltak között is bátran választhattok!
Remélem, kedvet kaptok ehhez a játékhoz és sokan jelentkeztek majd! 🙂 A sütéshez- főzéshez adok bőven időt, a beküldési határidő:

2015 december 13. (vasárnap, éjfél)

Az elkészített műveket és a bejegyzésről szóló linkeket, a timeabodo89@gmail.com-ra küldjétek.
Azokat is szeretettel várom, akik nem rendelkeznek saját bloggal, de szívesen elkészítenének valamit a „hírességek asztaláról”. Ilyenkor az étel képe mellett, legyetek szívesek receptet is mellékelni! 🙂

Tehát, játékra fel, kóstoljuk végig a hírességek asztalát!

VIGYÁZZ, KÉSZ, FŐZZ! 🙂