A meggyes pite, igazi klasszikus, amit mindenki szeret! 🙂 Megunni sosem lehet és mindenkinek az anyukája készíti a legfinomabbat. Természetesen ez nálam is így van…az én anyukám meggyes pitéje a legfinomabb (számomra) a világon. Amikor megyek hozzá látogatóba és ott illatozik a finom, fahéjas és félig még meleg pite az asztalon, bizony nehezen tudok ellent állni, hogy a fél tepsit be ne faljam. 🙂 Éppen ezért én már nem is próbálkozok ennek a mennyei dolognak a reprodukálásával…
Elkészítettem tehát a saját változatomat. Remélem egyszer, majd az én apróságaim is úgy fognak erre (a kicsit modernebb) változatra emlékezni, mint ahogy én is “anya legfinomabb meggyes pitéjére”. 🙂
Hozzávalók egy kb. 25*30 cm-es tepsihez:
Tészta:
10 dkg teljeskiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg fehér tönkölyliszt
1 csipet só
10 dkg vaj
1 ek búzacsírapehely (elhagyható)
2 ek gyümölcscukor (sima, vagy barnacukor is megteszi)
1 tk vaníliás gyümölcscukor (vagy sima vanilincukor)
1 tk foszfátmentes (vagy sima) sütőpor
1 tojássárgája
(amennyiben a tészta igényli, mehet hozzá 1 ek író (ha van ilyenünk), vagy natúrjoghurt, esetleg tej)
A klasszikus módon állítsuk össze a linzertésztát. Ehhez egy tálban keverjük össze a kétféle lisztet (+ a búzacsírát, ha használunk ilyet. Én azért szeretem, mert amellett, hogy egészséges, kellemes diós ízt kölcsönöz a sütinek) a sütőporral, a csipet sóval és a cukrokkal. Rakjuk hozzá a hideg és kockára vágott vajat, majd morzsoljuk össze két tenyerünk segítségével. Amikor megkapjuk a megfelelő állagú morzsát, mehet hozzá a tojássárgája is. Gyúrjunk közepesen lágy tésztát (ha kell javítsuk az említett tejtermékekkel). Pihentessük hűvös helyen 20 percet.
Töltelék:
30 dkg meggy
1 ek mézeskalács fűszerkeverék (vagy 1 tk fahéj)
1 ek gyümölcscukor
2 ek búzacsíra (helyettesíthető ez esetben zsemlemorzsával is)
Amíg a tészta hűl, mossuk meg a meggyet, magozzuk ki és kicsit hagyjuk megszáradni. Ezután keverjük össze a cukorral és a fűszerrel valamint az egy evőkanálnyi búzacsírával (ez segít abban, hogy a tészta ne ázzon át.)
A tésztát vágjuk két egyenlő részre és lisztezett felületen nyújtsuk ki az egyik részét. Ezután tegyük előkészítettet (azaz kizsírozott tepsibe) és egy villa segítségével alaposan szurkáljuk meg, hogy a gőz megfelelően tudjon távozni. Ezután a tésztát is szórjuk le a maradék egy evőkanálnyi búzacsírával és halmozzuk rá a tölteléket.
Amennyiben ezzel elkészültünk mehet rá a tészta másik, kinyújtott fele, amit szintén megszurkálunk egy villával és lekenjük a maradék tojásfehérjével.
Előmelegített 180 fokos sütőben 20-25 percet sütöttem, majd kb. öt perc hűlés után porcukorral meghintettem.
Nagyon ízlett nekünk és tetszett, hogy reform alapanyagokból készült, mégis az íze egészen olyan, mint az „igazié”…;)
(Zárójelben megjegyzem: „Z”. nem nagy pártfogója a reformétkezésnek, ezt mégis imádta…amikor először megkóstolta nem is sejtette, hogy tele van egészséges dolgokkal…)
