Véleményem szerint két fajta pogácsa létezik. Az egyik a puha, réteges „igazi kelt” pogácsa… ez a jobban elterjedt és közkedveltebb változat. Aztán ott van a „másik fajta” aminek a receptjét most elhoztam Nektek. Ez a pogácsa, nem az összenyomható ropogós változat, hanem a finom omlós fajta, akárcsak egy isteni sós linzer pogácsaformában újraértelmezve.
Én nagyon szeretem ezt a fajtát és most kifejezetten egy ilyenre vágyódtam. Van egy kedvenc bio- pékségben (van egy pár…;)) és ott készül hasonló, búzacsírával készített finomság. Mivel kezdtem „rászokni” ezért úgy döntöttem megpróbálom inkább otthon előállítani.
Szerencsére sikerült… én ugyan kisebb pogikat szaggattam, és annyival csaltam, hogy egy pici eredeti juh és kecsketejből készült görög fetát is belecsempésztem… nagyon finom lett, DE vigyázat, nagyon nehéz abbahagyni.
A jó benne mégis az, hogy az extra egészséges búzacsíra miatt, ha többet is fogyasztunk belőle, kisebb lesz a bűntudatunk, ugyanis a búzacsíra számos pozitív hatással rendelkezik szervezetünk részére…;)
Hozzávalók kb. 4-5 fő részére:
Tészta:
28 dkg rétesliszt (!)
6 dkg búzacsíra
1 tk só
14 dkg olvasztott, kihűtött vaj, vagy margarin
3 ek tejföl
8 dkg fetasajt
1,5- 2 dkg élesztő
A kenéséhez:
1 db tojás (vagy maradék fehérje)
kb. 1 ek szezámmag
Elkészítés:
A lisztet összekeverjük a búzacsírával és a sóval. Ezután kis fészket készítünk a közepébe és beleöntjük az olvasztott és szobahőmérsékletűre hűtött vajat, a szintén szobahőmérsékletű tejfölt, belemorzsoljuk az élesztőt, végül pedig a fetasajtot is. A tésztát alaposan összegyúrjuk. Egy kissé szemcsés és ragadós tésztaalapot fogunk kapni, de ne ijedjünk meg, mert ez a megfelelő állag. Ezután a tálat egy konyharuhával letakarjuk és kb. 20 percig pihentetjük a tésztát.
Ez idő alatt a sütőt 180 fokra előmelegítjük és kiszaggatjuk a tetszőleges méretű pogácsákat.
A tetejüket egy egész felvert tojással lekenjük és szezámmaggal beszórjuk, aki jobban szereti sajttal is megteheti, majd 20-25 percre sütőbe dugjuk és készre sütjük.