Elég régóta terveztem focaccia-t sütni, mert nagy kedvencünk…de most annyira a friss gyümölcsök szezonját éljük, hogy mégis inkább valami ilyesmire vágyódtam. Ebből született meg a kettő keveréke. 🙂
Az eredeti receptet a nagyszerű amerikai „kenyeres” blogon ITT találtam és ezt módosítottam.
A Schiacciata egy toszkán kenyérfeléség, ami leginkább a focaccia-hoz hasonlatos. A neve „összenyomottat” jelent, ami minden bizonnyal abból ered, hogy a második kelesztés után a tetejét (a focaccia-hoz hasonlatosan) az ujjainkkal be kell nyomkodni.
Az eredeti változatot hamuban sütik, egyszerűen, sóval és olívaolajjal meghintve. Néha azonban készítenek édes változatot is, szőlővel.
Nekem nem volt szőlőm, viszont cseresznyém igen…és én schiacciata-t szerettem volna enni. 🙂
Nem bántam meg, hogy elkészítettem, mert egy nagyon finom ropogós, édes kenyérféleség lett az eredménye.
Ami egyébként a különlegessége az az, hogy olyan olívaolajjal sütöttem, amiben előzetesen 8 órát ázott egy egész szál rozmaringnak a levelei…sosem gondoltam volna, hogy ez a fűszer az édes ízekhez is ennyire passzol. Különösen a cseresznyével alkotnak nyerő párost. Egy biztos, ezt a finomságot máskor is el fogom készíteni és biztosan kipróbálom a tradicionális szőlős változatát is! 🙂
(ezzel a sütivel szeretnék pályázni a http://legyunkeszsegesek.blogspot.hu/- meggyes, cseresznyés sütis játékára)
Hozzávalók egy 25*30 cm-es tepsihez:
Tészta:
0,5 dl olívaolaj
1 rozmaring ág leszedett és felaprított levelei.
15 dkg kenyérliszt
10 dkg rétesliszt
1 dl író (vagy joghurt)
1,5 dkg friss élesztő
1 ek cukor + 1 tk az élesztőhöz
1 mk fahéj
1 mk sütőpor
1 csipet só
0,3 dl langyos víz
A tetejére:
30 dkg magozott cseresznye
1 ek barnacukor
1 mk fahéj
½ rozmaringszál levelei
Elkészítés: A rozmaringot mossuk meg. A leveleit szedegessük le és kicsit aprítsuk fel. Tegyük a 0,5 dl olívaolajba és „áztassuk” benne egy éjszakát (vagy minimum 5-6 órát).
Másnap a langyosra melegített íróhoz/ joghurthoz adjunk hozzá egy kávéskanálnyi cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Hagyjuk állni 15 percet, amíg kellően felfut.
A tésztához egy tálban keverjük össze a liszteket a sütőporral, a sóval és a fahéjjal. Ezután adjuk hozzá a leszűrt rozmaringos olívaolajat, a felfutott kovászt és a vizet. Alaposan dolgozzuk ki a tésztát, majd olajozott (nem lisztezett) munkafelületen dagasszuk 8-10 percet. Tegyük kelesztőtálba és egy óra alatt kelesszük a duplájára a tésztát.
Ezután nyújtsuk ki megközelítőleg téglalap alakúra és tegyük kiolajozott (természetesen olívaolajjal) tepsibe.
Hagyjuk másodjára is 30 perc alatt megkelni. Ezután egy csepp olajat tegyünk a kezünkre és ujjaink hegyével nyomkodjunk kis krátereket a tésztába, majd egy villával is szurkáljuk meg.
A cseresznyét hintsük meg a cukorral és a fahéjjal, forgassuk össze és egyenletesen oszlassuk el a tészta tetején, ezután szórjunk meg néhány rozmaringlevéllel is.
Előmelegített 190 fokos sütőben süssük 20-25 percet. Én friss ricottával tálaltam, de önmagában, langyosan is nagyon finom! 🙂
