A mostani blogkóstolót Bogi a Vöröskaktusz blog szerzője írta ki.
Fantasztikus játéknak tartom, mert miközben jobbnál jobb recepteket próbálhatunk ki, megismerhetjük „blogtársainkat” és sok újat tanulhatunk egymástól. Nagyon örültem, amikor kiderült, hogy a mostani fordulóban Teller- Cake Zsuzsa finomságaiból készíthetek el valamit. Nagyon régóta követem a munkásságát és állíthatom, sokszor csenek el tőle praktikákat és próbálok ki recepteket. Mivel az ő blogja is kifejezetten csak a sütikről szól, ezért különösen közel áll hozzám.:)
A választás azért nem volt könnyű bevallom, hiszen, ha lehetne végig sütöttem volna a teljes repertoárt…:) Végül egy klasszikusra esett a választásom, amit már régóta terveztem elkészíteni és, csak a megfelelő recept hiányzott hozzá. Szerencsére Zsuzsánál megtaláltam, és mivel a bejegyzésben megemlíti, hogy a nagymamája is így készítette, semmi kétségem sem volt afelől, hogy ez lesz a megfelelő recept. 🙂
Reggeli meglepinek készítettem a páromnak és állíthatom, hogy nagy örömet szereztem vele. Tökéletesen puha és lágy a kelt tészta, a tetején csak úgy ropog az isteni cukrozott dió, a vaníliamártással pedig nem is fokoznám tovább a felsorolást…:P Készítsétek bátran el, mindenkinek ajánlom! Kedves Teller- Cake Neked pedig köszönöm a nagyszerű receptet! 🙂
Az eredeti receptet itt olvashatjátok.
Hozzávalók:
Kelt tészta:
50dkg liszt
4db tojássárgája
2dkg élesztő
4dkg porcukor
3dl langyos tej
10dkg olvasztott vaj vagy margarin
1 marék cukrozott darált dió
olaj
Vaníliamártás:
1liter tej
4db tojássárgája
8evőkanál cukor
2csomag vaníliás cukor
2evőkanál liszt
Én ezeknek a mennyiségeknek a feléből készítettem el a süteményt, ez kb. 5-6 fő részére bőségesen elegendő.
Elkészítés:
A langyos, cukros tejben kb. 5-10 perc alatt felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet egy tálba szitáljuk és a többi hozzávalóval együtt, valamint az élesztős tejjel, lágy kelt tésztát gyúrunk.
Meleg helyen a tésztánkat 45 perc alatt a duplájára kelesztjük.
Ezután lisztezett munkafelületen 4 részre osztjuk és hengert formázunk belőle. A hengereket egyenlő dió nagyságú darabokra vágjuk.
Előkészítünk egy tepsit, amibe sütőpapírt helyezünk. A sütőpapír egyik sarkába kb. egy evőkanálnyi étolajat (én repcét használtam) rakunk. Formázáskor ebben forgatjuk meg a golyócskákat és szorosan egymás mellé rakosgatjuk. A cukrozott dióval alaposan meghintjük. Én még ezután kb. 15 percig másodjára is megkelesztettem, addig a sütő is megfelelően előmelegedett 180 fokra.
Kb. 20 perc alatt készre sütjük.
A vaníliamártáshoz a tojások sárgáját elkeverjük a cukorral, a liszttel és egy kis tejjel. Közben a maradék tejet felrakjuk forrni. Amikor már gyöngyözik a széle, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tojásos keveréket. Kb. egy perccel a forrás után lekapcsoljuk, és kicsit kihűtjük.
Ha lehet, még langyosan tálaljuk fel, mert ekkor a legfinomabb.
Kicsit hedonistának tűnhet, de mi reggelire ettük, egyébként pedig egy tartalmas leves kiváló kísérője is lehet. 🙂