Amikor Süni Süti meghirdette a 6. szakácsmustra fordulóját, megörültem, mert nagyon kedvelem Hugh-t és azt a világot, miliőt, amit ő képvisel. Rendszeres nézője vagyok műsorainak és több szakácskönyve is megvan.
Leginkább River Cottage c. sorozatát kedvelem. A kis angol birtok és fura ura, amolyan mesevilág számomra. A ködös Albionban lévő vidéki házacska, a kertben legelésző állatokkal és a csodálatosan termő növényeivel mindig elvarázsol… A sorozattól sokszor kap el a hangulat, hogy én is csapot-, papot, nagyvárost itt hagyjak és egy vidéki tanyán éljem „gondtalan” életemet, csak a növényeknek, állatoknak és a sütés-főzésnek szentelve mindennapjaimat. Aztán a nagy felbuzdulást egy-két a családtól és a páromtól kapott józan érv hamar letöri, de azért, időről- időre visszatér…:)
Először egy kekszet választottam Hugh-tól, mivel ebben a témában nagyon profi.
A neve anzac keksz. Bizonyára már sokan hallottatok róla. Arról híres ez a finomság, hogy az I. világháborúban az anyukák és a feleségek ezzel a keksszel kedveskedtek fiaiknak és férjeiknek, akik az ANZAC (Australian and New Zealand Army Corps) csapataiban harcoltak a törökországi Galliopiban.
Hugh ajánlata alapján én kardamommal gazdagítottam a receptet. Az eredeti leírást itt találjátok.
A keksz mellé ezúttal egy levest tálaltam. Ezzel először szegem meg a blogszabályaimat, amely szerint csak desszert recepteket közlök.
Azonban ez a leves olyan finom és melengető, muszáj megosztanom veletek is.
Elkészíteni nagyon egyszerű, de csodálatos az íz harmóniája. Egészséges és alacsony kalóriatartalmú, ezért utána bűntudat nélkül elropogtatható 1-2 darab az Anzac kekszből is. 😉
Anzac keksz
Hozzávalók:
50 g rozsliszt
75 g finomliszt
75 g zabpehely
100 g barnacukor
100 g vaj
1 ek méz
½ ek szódabikarbóna
1 ek forró víz
6 db zöld kardamommag mozsárban megtörve
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 170 fokra.
A tészta elkészítését a száraz hozzávalók elkeverésével kezdjük. A liszteket a kukoricapehellyel a kardamommal és a cukorral elkeverjük. Ezután a vajat és a mézet egy lábasban összemelegítjük.
Közben a szódabikarbónát elkeverjük a forró vízzel (ezt óvatosan, mert hamar felhabzik). Ezt rakjuk a száraz hozzávalókhoz, majd öntsük rá a vajat és a mézet is. Sütőpapíros tepsire rakjunk kis halmokat és süssük 15-20 percig, amíg szép aranylóra nem sülnek. Jól záródó dobozban hetekig eláll.
Kapros- mustáros sárgarépa leves
1 ek olívaolaj
1 fej lilahagyma
3 répa
½ fej zeller
só, bors
egy ek angol mustár ( lehetőleg Colman’s)
2 ek tejföl
1 ek csicseriborsó liszt (elhagyható én csak a leves krémessége miatt használtam)
1 csokor friss, vagy 1,5 ek szárított kapor
Eredeti recept Hugh-tól:
http://www.rivercottage.net/recipes/carrot-soup-with-dill-and-mustard/
Elkészítés:
Az olívaolajon üvegesre pirítjuk a lilahagymát. Ezután rádobjuk a meghámozott és felkockázott zellert és a sárgarépát. Öt percig pirítjuk, sóval és borssal, kaporral ízesítjük, majd öntsük fel 1 liter vízzel.
Ha puhára főttek a zöldségek turmixszoljuk össze (ha szükséges ilyenkor hígítsuk fel vízzel) rakjuk bele az evőkanálnyi mustárt és habarjuk be (a tejföl a csicseriborsó liszt és egy kis víz keverékével). Rakjuk vissza a tűzre és főzzük még 5 percet a levest. Friss kaporral, kenyérkockával, vagy magvakkal tálaljuk.
🙂 Szerintem is jó kép, illik Hugh stílusához…
Örülök, hogy tudtam újat mondani a keksz történetével, igyekszem még több érdekességet megosztani Veletek! 🙂
Áhhh, remek ez a kép Hugh-ról 😀
A recept választásaid is nagyon bejönnek, főleg mert nem ismertem a keksz történetét, de nagyon tetszik 🙂