Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

Újra és újra meglepődök, hogy nem kell feltétlenül búzaliszt ahhoz, hogy egy süti finom legyen! 🙂 Elég a tésztához egy kis rizsliszt, kókuszreszelék, narancshéj és narancslé, és máris kész a finom gluténmentes nassolni való. Az egyik legjobb benne az illata, ami belengi a konyhát sütés közben… de a végeredményre sem lehet majd panaszunk. Az aranyló golyócskák kívül ropognak, belül pedig pihe-puhák, mindeközben pedig egyszerre narancsosak és kókuszosak. Íme, a recept:

• 100 gr nádcukor
• 2 db tojás
• 60 gr puha vaj
• 200 gr rizsliszt (fehér)
• ½ cs. GM sütőpor
• 1 csipet só
• 160 gr kókuszreszelék (cukrozatlan)
• 1 db bio narancs reszelt héja és leve
• Kb. 5 ek porcukor

Első lépésként a vajat kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat és robotgéppel alaposan összedolgozzuk. Ezután mehet hozzá a só, a narancs leve és héja, a kókuszreszelék, majd a sütőporral elkevert rizsliszt.

Az így kapott masszát összegyúrjuk és folpackba csomagolva egy órára a hűtőbe rakjuk.

Az egy óra letelte után a tésztából tetszőleges méretű golyócskákat formázunk és meghempergetjük a porcukorban. Ezután sütőpapírra rakjuk őket és 180 fokra előmelegített sütőben 18 perc alatt készre sütjük.

Ugye milyen egyszerű? Próbáljátok ki!

A hagyományos ételek nem hiába a kedvenceink. Egy finom túrógombóc egy tartalmas leves után, akár főfogás is lehet. Könnyed, vaníliás-citromos ízű gombóckák, ropogós, vajas morzsába forgatva és édes tejföllel nyakon öntve. Sokáig a gluténérzékenyeknek hiányolniuk kellett ezt a desszertet, ennek az időszaknak azonban vége! 🙂 Íme, egy szuper egyszerű túrógombóc recept, ami nem esik szét, ízre pedig egészen olyan, mint grízes testvére. Próbáljátok ki! 🙂

Hozzávalók:

• 50 dkg túró (LM)
• 3 ek GM zabliszt
• 5 ek rizskása
• 3 ek eritrit, (aki ehet, bátran használjon 5 dkg cukrot)
• 1 mk só
• 1 db egész tojás
• 1 mk vanília kivonat
• ½ bio citrom reszelt héja

½ zacskó gluténmentes zsemlemorzsa, 5 dkg vaj (nem olaj, mert a vajjal sokkal finomabb a pirított morzsa)- aki szereti tehet egy hintésnyi fahéját a morzsához- mennyei illata lesz.

1 ki doboz (LM) tejföl, 2 ek eritrit, 1 tk citromlé

Elkészítés:

Egy teflonban olvassuk fel a vajat, majd pirítsuk aranyszínűre a morzsát.

Tegyük egy tálba a túrót, a tojást, az eritritet, a sót, a vaníliát és a citrom reszelt héját. Keverjük össze, majd adjuk hozzá a rizskását és a gluténmentes zablisztet. Alaposan dolgozzuk össze a masszát és formáljunk belőle ízlés szerinti méretű gombócokat.

Egy lábasban forraljunk vizet. Amikor forr, tegyük a vízbe a gombócokat. Kb. 5 percig főzzük, akkor jó, ha feljönnek a víz tetejére. Ezután forgassuk meg a morzsában és tegyük egy tálba. Tálaláskor adjunk hozzá édesítővel és citromlével kikevert tejfölt. Jó étvágyat hozzá! 🙂  

Azt gondolom, hogy a csipkebogyólekvár méltatlanul elfeledett, pedig az íze mennyei! Nekem ez a kedvenc lekvárom és a diós linzert el sem tudom más fajta lekvárral képzelni…
Annak érdekében, hogy egy kicsit népszerűsítsem ezt a lekvárt, hoztam Nektek egy szuper gyors, de annál finomabb receptet. 🙂 Az én változatom mindenmentes, de hagyományos lisztekből és alapanyagokból is ugyan ilyen jól működik, próbáljátok ki! 😉

(Tipp: Amennyiben infóra van szükségetek, hogy hol lehet beszerezni a legfinomabb csipkelekvárokat, írjatok nekem privát üzenetet.)

Hozzávalók:

• 15 dkg barna rizsliszt (15 dkg finomliszt)
• 10 dkg GM zabliszt (10 dkg rétesliszt)
• 1 csomag sütőpor (nálam GM)
• 4 ek darált mák
• 1 kispohár tejföl (nálam laktózmentes)
• 4 db tojás
• 1 dl napraforgóolaj
• 1,5 dl mandulatej (1,5 dl tej)
• 1 kupaknyi folyékony édesítő (10 dkg cukor)
• 1 bio citrom reszelt héja

Kb. 4 ek csipkebogyólekvár, a tetejére poreritrit (porcukor)

Elkészítés:

A liszteket keverjük össze a sütőporral és a mákkal. Ezután mehetnek bele a tojások, az olaj, az édesítő, a tejföl, a tej, azaz az összes „maradék” hozzávaló.
Az alaposan összekevert tésztamasszát tegyétek egy kivajazott, közepes méretű tepsibe. A tészta tetejére tegyetek 1-1 teáskanálnyi csipkelekvárt, (ez sütés közben félig el fog süllyedni a tésztában, de ez egyáltalán nem probléma, sőt nagyon jól fog mutatni a süti szeletelésénél). Előmelegített sütőben 30 perc alatt sül készre. Amíg langyos szórjuk meg por állagú édesítővel, vagy porcukorral. Nagyon egyszerű és nagyon finom! 🙂

Minden évben várom a medvehagyma szezont. Amíg tart jól belakmározunk belőle, hogy aztán epekedve várhassuk a következő évet, amikor újból szezonja lesz… A család és a barátok pedig szerencsére évről-évre ugyanúgy örülnek minden finomságnak, ami ebből az enyhén fokhagymás illatú és ízű növénykéből készül. 😀
Most egy olyan receptet hoztam Nektek, ami szuper gyorsan elkészül, a végeredmény pedig egy abbahagyhatatlan, kívül ropogós, belül pedig puha, sós apró süti. Ember legyen a talpán, aki ellent tud állni ennek a finomságnak, főleg amikor még friss és langyos…1-2 hétig még tart a szezon, próbáljátok ki! 😉

Hozzávalók:

35 dkg finomliszt
½ tasak sütőpor
20 dkg vaj (Rama vajas íz sütőmargarin)
2 db tojás
1 ek tejfől
1,5 tk só
1 mk cukor
5 db megmosott és felaprított medvehagyma levél

A tetejére:
1 db tojássárgája
1 ek szezámmag

Elkészítés:

Tegyük egy tálba a lisztet és keverjük össze a sütőporral. Morzsoljuk össze a vajjal, majd adjuk hozzá a cukrot, a tojásokat, a tejfölt, a sót és a felaprított medvehagymát. Gyúrjunk belőle közepesen lágy tésztát.
Enyhén lisztezett felületen nyújtsuk ki, (egyszer meghajtogathatjuk a tésztát, ha “levelesebb” végeredményt szeretnénk) majd az egész kinyújtott tésztát kenjük le a tojássárgájával és szórjuk meg a szezámmaggal.

Derelyevágóval vágjunk belőle rudacskákat és előmelegített 190 fokos sütőben süssük készre 20 perc alatt.

Gyors, egyszerű és garantáltan finom! 🙂

Vannak olyan alkalmak, amikor szeretek biztosra menni. Ilyenkor a jól bevált ízkombinációkhoz, klasszikus receptekhez szoktam visszanyúlni. Persze, nem én lennék, ha nem vinnék a dologba valami csavart… 🙂 Ennél a sütinél is a Sacher torta receptje volt az alapötlet, azonban sokszor előfordul, ha csak pár perccel is tovább sütjük a kelleténél a tésztát, hogy a végeredmény száraz és törékeny lesz. Ennek megoldásaként, és legfőképpen azért, hogy a sütéssel még csak most barátkozók is bátran nekiálljanak ennek a receptnek, én egy kis (málna)joghurtot csempésztem a tésztába. Ettől garantáltan puha és ruganyos lesz, és az íze is kap egy kis pluszt.
Ha már az ízeknél tartunk…a klasszikus Sacher csoki-kajszi kombináció kapott maga mellé egy kis málnát is, ettől lett igazán ütős ez a süti.
Az ötlet azonban nem magától jött, a süteményhez a Kaldeneker Lekvárosház biztosította a különleges Málnás-kajszilkevárt. Külön öröm számomra, hogy ezt a terméket stevivával édesítették, így a süti reform változatához is bátran felhasználhatjuk. A Lekvárosház további, különlegesen finom termékeiről a következő honlapon olvashattok bővebben.  http://www.lekvaroshaz.hu/
Meleg szívvel ajánlom tehát ezt a sütit, próbáljátok ki!

Hozzávalók:

Tészta:

• 30 dkg finomliszt
• ½ cs. sütőport
• 2 ek kakaó
• 1 dl olaj
• 4 db tojás
• 1 nagy doboz málna vagy natúrjoghurt
• 1 tk vaníliaaroma
• 1 csipet só
• 1 dl tej
• 10 dkg cukor
• 1 cs. vaníliás cukor

Töltelék:

• 1 üveg Kaldeneker Málnás – kajszilekvár
• 20 dkg fagyasztott málna
• 3 ek kristálycukor

Tetejére:

• 20 dkg étcsokoládé
• 1 dl tejszín
• 2 ek liofillizált málna

Elkészítés:

A süti elkészítését a tésztával kezdjük. Ehhez tegyük egy keverőtálba a joghurtot, a tojásokat, az olajat és a sót. Robotgép segítségével kezdjük el keverni. Ezt követi a vaníliaaroma és a cukrok. Végül adagoljuk hozzá a kakaóval és a sütőporral elkevert lisztet és, ha tészta igényli öntsük hozzá a tejet.

Egy gáztepsit béleljünk ki sütőpapírral és öntsük rá a tészta felét. Előmelegített 180 fokos sütőben 25 perc alatt süssük készre. Ezt ismételjük meg még egyszer.

A mirelit málnát a cukorral tegyük egy kisebb lábasba és kezdjük el melegíteni, forraljuk kb. 5 percet, majd tegyük félre.

Az egyik tésztalapon egyenletesen oszlassuk el a lekvárt. Erre tegyük rá a málnát, majd helyezzük rá a másik lapot. A tésztát szurkáljuk meg és öntsük rá a málna levét. Tegyük egy órára a hűtőbe, hogy a sütemény kissé megdermedjen, összeálljon.

A tetejére készítsük el a Ganache-t. Ehhez forraljuk fel a tejszínt és öntsük rá a kockákra darabolt csokira, lassan kevergessük addig, amíg homogén szószt nem kapunk. Ezt öntsük rá a hűtött sütemény tetejére, majd szórjuk meg a liofilizált málnával. Tegyük vissza a hűtőbe. A legjobb, ha egy éjszakát pihentetjük, de 2-3 óra múlva már tálalható. Jó étvágyat hozzá! 🙂

Nálam a cékla ismét bebizonyította, hogy mennyire sokoldalú zöldség. Amellett, hogy jó hatással van az egészségünkre (Nitrát tartalma javítja a vérkeringést, a benne lévő kálium jótékony hatással van a szívre és igazi C vitamin bomba.) Kiválóan használható ételekbe és lássunk csodát, még süteményekbe is. 🙂 Egyszer már kísérleteztem egy cékla, süti kombinációval, annak eredményét, ezen a linken találjátok: https://brioche.cafeblog.hu/2016/06/29/kakaos-ceklas-pite-reform-cukormentes/

A mostani recept eredménye azonban felülmúlta a várakozásaimat. Képzeljetek el négy réteget… legalul omlós kakaós linzer, felette egy leheletnyi vékony réteg szatmári szilvalekvár, ezt követi a céklás-diós réteg, a süti tetejét pedig az édesen fanyar keserű csokoládé koronázza meg. A cékla íze egyáltalán nem kirívó, mert a dió kellemesen fűszerezi annak markáns, földes ízét. A csokoládé pedig mindent tompít és teszi egyértelműen desszerté ezt a süteményt. Bátran mondhatom, hogy annak is szívesen feltálalnám ezt a finomságot, aki egyébként kerüli a céklát. Az illata diós, a külleme különleges rózsaszín és csak az utóízben lehet érezni egy minimális cékla ízt. Pont ettől különleges és pont ettől feledhetetlen… Ha szeretitek a különlegességeket és a meglepetéseket, próbáljátok ki ezt a receptet! 😉

Hozzávalók:

• 10 dkg finomliszt
• 1 ek jó minőségű kakaópor (pl. Stühmer)
• 10 dkg rizsliszt
• 1 mk sütőpor
• 1 csipetnyi só
• 5 dkg porcukor
• 10 dkg vaj
• 1 db tojás

Igény esetén 2-3 ek tej (vagy bármilyen növényi tej)

A sütőporral és kakaóval elkevert liszthez morzsoljuk hozzá a vajat. Keverjük össze cukorral és a sóval. Rakjuk hozzá a tojást és gyúrjunk közepesen lágy tésztát. Ha szükséges, a masszát lazíthatjuk 2-3 ek tejjel (én mandulatejet használtam).

• 3 ek szilvalekvár

 A linzertésztát enyhén lisztezett felületen nyújtsuk ki. Tegyük kivajazott tepsibe, alját szurkáljuk meg egy kisvillával. A tészta tetejét kenjük meg 3 evőkanálnyi (felmelegített) szilvalekvárral (én a fanyarsága miatt, cukrozatlan szatmári szilvalekvárt használtam).

• 20 dkg darált dió
• 10 dkg rizsliszt
• 1,5 mk sütőpor
• 10 dkg kristálycukor
• 1 tk vanília aroma
• 2 db egész tojás
• 1 kis pohár natúr joghurt
• 10 dkg felkockázott és megfőzött cékla
• 1 dl (mandula) tej
• 0,5 dl (repce) olaj

Tegyük egy tálba a darált diót, keverjük össze a rizsliszttel, a sütőporral és a cukorral. A puha céklát egy turmixszal dolgozzuk péppé. Ezt adjuk a lisztes keverékhez, majd mehet hozzá a többi hozzávaló is, azaz a tojások, a joghurt, a tej, az olaj és a vanília. A rózsaszín masszát öntsük a lekváros linzeralapra és előmelegített 180 fokos sütőben süssük 35 percig. Hagyjuk kihűlni, majd vágjuk fel ízlés szerinti kockákra. Olvasztott étcsokoládéval díszítjük.

Egyszerűen imádom a hosszú, ráérős reggeleket, amikor nem kell munkába, iskolába rohanni. Ilyenkor nincs is más dolgunk, mint pihenni és egy finom reggelivel meglepni a párunkat, családunkat. 🙂 Ez nálunk (Z. gluténérzékenysége miatt) kicsit nagyobb kreativitást igényel, de higgyétek el, így sem lehetetlen egy fenséges reggelit összedobni. A palacsinta és a gofri tipikusan ilyen kényeztető reggeli… amíg sütjük, az illata belengi a házat és mire elkészül, mindenki türelmetlenül várja, hogy végre ehessen belőle. Mivel mi imádjuk a mákot, én ezzel turbóztam fel és persze egy kis citromhéjjal, na meg egy gondolatnyi frissen őrölt vaníliával… Semmiképpen se hagyjátok ki ezt a finomságot, készítsétek el meglepiként a családnak a hosszú hétvégén, higgyétek el, imádni fogják! 🙂

A hozzávalók mellett feltüntettem a „hagyományos” összetevőket is, hiszen, ha nem vagytok étel érzékenyek, természetesen ezekből is elkészíthetitek.  

Hozzávalók (4 fő részére)

• 6 ek rizsliszt
• 4 ek gm. zabliszt (a két fajta liszt helyettesíthető 10 ek finomliszttel)
• 1 tk gm. sütőpor („sima” sütőpor)
• 2 ek darált mák
• 5 ek eritrit (3 ek kristálycukor)

Ezeket a száraz hozzávalókat keverjük alaposan össze.

• 2 db egész tojás
• 1 mk frissen őrölt bio vanília (1 tk vanília aroma)
• 1 bio citrom reszelt héja
• 2 dl laktózmentes natúrjoghurt („hagyományos” joghurt)
• 1 dl cukrozatlan mandulatej (tej)
• 0,5 dl repceolaj (napraforgóolaj)

Ezeket a hozzávalókat egyesével tegyétek az összekevert száraz hozzávalókhoz és pár perc alatt keverjétek csomómentesre.

Melegítsétek elő a gofrisütőt, tegyetek rá pár csepp (repce)olajat és 3-4 perc alatt süssétek a gofrikat készre. Amíg langyos, szórjátok meg poreritrittel (vagy porcukorral). Házi csipkebogyó lekvárral a legfinomabb, de barackkal és szilvával is nagyon finom, jó étvágyat hozzá! 🙂

Gondolom, sejtitek, hogy imádok sütni… így nagyon elkeseredtem attól, amikor a férjemnél megállapították, hogy gluténérzékeny. Először az volt az első gondolatom, hogy „Te jó ég, kinek fogok én most sütni”?? Aztán szépen rájöttem, hogy ugyanúgy, ahogy eddig, azaz mindenkinek! 🙂 A család és a barátok továbbra is ehetnek hagyományos, glutén tartalmú sütiket, így nekik bármikor, bármit süthetek. A megállapított gluténérzékenységre pedig úgy tekintek, mint egy újabb lehetőségre, ahol kísérletezhetek a desszertek világában. Felfedeztem új alapanyagokat és szinte mindig van egy új süti ötletem, gluténmentes verzióban.
Egyik hétvégén például az alábbi sütivel leptem meg a páromat, nagy sikere volt. A tésztán alig érezni, hogy „más” mint egy átlagos muffin, a ráadás benne pedig a ropogós dió, valamint az édesen kesernyés étcsoki és vörös áfonya. Ha van gluténérzékeny családtagotok, barátotok mindenképpen ajánlom kipróbálni ezt a sütit, de akkor is, ha csak ki szeretnétek próbálni valami mást, alternatív alapanyagokból.

Hozzávalók:

• 15 dkg barna rizsliszt
• 5 dkg gluténmentes zabpehelyliszt
• ½ tasak gluténmentes sütőpor
• 8 ek eritrit (vagy 6 ek kristálycukor)
• 1 db bio citrom reszelt héja
• 1 kis pohár natúrjoghurt
• 1 tk vanília esszencia
• 1 dl (repce) olaj (ez lehet olíva, vagy napraforgó is)
• 2 db egész tojás
• 8 dkg pirított dió, durvára aprítva
• 5 dkg aszalt vörös áfonya (ízlés és persze érzékenység szerint, cukrozott, vagy cukrozatlan)
• 5 dkg étcsoki, apróra vágva

A tetejére por eritirit, vagy porcukor

Elkészítés:

Elsőként keverjük össze a száraz alapanyagokat, azaz a liszteket, a sütőport és az eritritet. Ezután keverjük össze a joghurtot, az olajat és az enyhén felvert tojásokat és a vaníliát. A két keveréket keverjük össze, majd reszeljük bele a bio citrom héját és adjuk hozzá a felaprított diót, csokoládét és a vörös áfonyát.

Az elkészült masszát kanalazzuk muffin sütő tepsibe (tehetünk alá muffin papírt is), és 170 fokra előmelegített sütőben süssük 35 percig. A tetejét hintsük meg por eritrittel, vagy porcukorral. 

Tálaláskor adhatunk mellé lekvárt is. Talán a világ legegyszerűbb sütije, mégis mennyeien finom! 😉 

Amikor vacsorára, vagy házibuliba vagyunk hivatalosak, mindig szívesen viszek valamilyen sütit. Ilyenkor szeretek biztosra menni, jól jön egy gyors és garantáltan finom desszert, amit mindenki szeretni fog. A kávé és csoki általában mindig nyerő kombináció, nekünk pedig azért jó, mert még sütni sem kell. 🙂 Finom kis desszert bármilyen ebéd vagy vacsora után, de a délutáni kávéhoz is jól passzol, próbáljátok ki! 😉

Hozzávalók:

• 25 dkg darált keksz (nálam Győri Édes)
• 15 dkg olvasztott vaj
• 1 ek kakaó
• 3 ek virágméz
• 5 dkg porcukor
• 1 ek őrölt kávé
• 1 dl főzött eszpresszó
• 1 ek rum

A forgatáshoz

• 20 dkg karamellás keksz (Lotus)
• 1 tk őrölt kávé
• 15 dkg dió (nem darált)

Papír kapszlik

Elkészítés:

Egy kisebb lábasban olvasszuk fel a vajat és adjuk hozzá mézet valamint a cukrot. Ha felolvadt a vaj, rakjuk hozzá a kakaóval elkevert darált kekszet, a rumot és a lefőzött kávét. Melegítsük addig, amíg a massza össze nem áll. Ezután nedves kézzel formázzunk golyókat, majd forgassuk meg a kávéval elkevert karamellás kekszben. A golyókat tegyük egy-egy kapszliba és a tetejüket díszítsük egész diódarabokkal.

Az egészséges életmód az életem része… de néha, olyan jól esik csalni. 🙂 Ez pedig most tipikusan egy ilyen „csalós” recept. Miért is ne esne jól egy szürke és borongós pénteki napon, egy finom és krémes sajtkrém torta, a Nutella, páratlan csokis-mogyorós ízével? Ráadásként pedig ott van a torta alja és teteje, előbbinél a ropogós karamellás keksz, utóbbinál pedig a cukrozott mogyoró roppan. Higgyétek el, ritkán ez is belefér, jó tesz a léleknek az apró „bűnözés”… 😉

Hozzávalók:

Kekszréteg:

• 15 dkg karamellás keksz (lotus)- vagy sima vajas keksz
• 8 dkg olvasztott vaj

A kekszet daráljuk meg, majd keverjük össze a langyosra hűlt olvasztott vajjal. Ezután egyenletesen oszlassuk el és nyomkodjuk egy tortaforma, vagy tepsi aljára. Süssük elő 180 fokos sütőben 10 perc alatt. Közben készítsük el a sajtkrémes alapot.

Sajtkrémes réteg:

• 3 doboz 125 gr-os natúr (philadelphia) krémsajt
• 3 db egész tojás
• 1 tk vanília-kivonat
• 5 ek Nutella (szobahőmérsékletű)
• 3 ek liszt
• 1 ek keményítő
• 1 mk só
• 1 dl tejszín

Egy tálban keverjük össze a lisztet, a keményítőt a cukorral és a sóval (azaz a száraz hozzávalókat). Egy másikba pedig tegyük a krémsajtot, a tejszínt, adjuk hozzá a nutellát és a vaníliát, majd robotgép segítségével kezdjük el keverni, egyesével adagoljuk hozzá a tojásokat. Ezt követően apránként adjuk hozzá a lisztes keveréket is, majd öntsük a krémet az elősütött kekszalapra. A sütőt mérsékeljük 165 fokra és süssük a tortát ezen a hőfokon 60 percet. Amint letelt az egy óra, kapcsoljuk ki a sütött, DE A TORTÁT HAGYJUK BENNE TOVÁBBI 60 PERCRE, így a süteményünk lassan fog lehűlni és az állaga csodásan krémes lesz.

Díszítés:

• 5 dkg étcsokoládé
• 5 dkg tört és cukrozott törökmogyoró

A csokoládét mikróban olvasszuk fel és csorgassuk a langyosra hűlt süti tetejére, ezután szórjuk meg a törtmogyoróval. Én egy éjszakát szoktam a hűtőben pihentetni, hogy az ízek jobban összeérjenek, és könnyebben szeletelhető legyen.