Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

A meggy már önmagában is tökéletes gyümölcs. Csodaszép rubinvörös színe van, egyszerre frissítően fanyar és enyhén édeskés. A nyári kánikulában jól behűtve, talán nincs is gyümölcs, ami jobban esne… egyszóval magában is isteni, de ezen kívül még történhet pár jó dolog a meggyel. Készülhet belőle lekvár, szörp és persze rengeteg fajta sütemény. Én is minden évben készítek meggyes pitét és meggyes piskótát, de úgy éreztem eljött az idő „beújítani”. Egy franciás receptre gondoltam, így született meg meggyes galette ötlete, amit cherry brandyvel dobtam fel, de, ha nincs ilyen otthon, 2 dl száraz vörösborral is tökéletesen működhet.

Röviden elméselem nektek mi is az galette. Legegyszerűbben úgy tudnám bemutatni, mint a franciák pitéjét. Gyökerei valószínűleg nagyon régre nyúlnak vissza, elég csak egy pillantást vetni a formájára. Lapos, töltött sütemény, ami könnyen elkészíthető volt forró kövön is, és az első galette-k valóban ezzel a módszerrel készültek. Franciaország szerte, tájegységenként eltérő, hogy mivel töltik. Ez lehet húsos-ragus töltelék, különböző sajtok, túrók, zöldségek, paszták, gyümölcsök, csokoládé… a variációk száma szinte végtelen.

Nálam a szezon miatt, meggyes- cherry brandy-s változat készült, ami melegen, langyosan, de még hidegen is nagyon-nagyon fincsi! Próbáljátok ki! 😉

Hozzávalók:

Tészta:

• 15 dkg fehér tönkölyliszt
• 5 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 10 dkg vaj
• 1 db tojássárgája
• 1 csipet só
• 1 ek stevia

Töltelék:

• 30 dkg magozott meggy
• 1 dl víz
• 1 dl cherry brandy (TIPP: brandy helyett készülhet vörösborral is, ilyenkor 2 dl, lehetőleg száraz fajtát használjunk.)
• 2 ek stevia (vagy 3 ek kristálycukor)
• 1 cs. vaníliás nyírfacukor (vagy vaníliás cukor)
• 1 tk fahéj
• 1 mk „mézes sütemény” fűszerkeverék (elhagyható)
• 1 csapott evőkanál kukoricakeményítő
• 1-2 ek víz

Elkészítés:

• Első lépésként készítsük el a galette alaptésztáját. Ehhez szitáljuk egy tálba a lisztet és morzsoljuk össze a hideg, apró kockára vágott vajjal.
• Ezután adjuk hozzá a steviát (cukrot) a tojás sárgáját (a fehérjét tegyük félre), a csipetnyi sót és gyúrjunk belőle tésztát.
• Amennyiben a tészta nem állna össze, adjunk hozzá 1- 2 evőkanálnyi hideg vizet.
• Csomagoljuk folpack-ba és tegyük vissza a hűtőszekrénybe minimum 30 percre, de egy éjszakát is pihenhet.
• A töltelékhez mossuk meg és magozzuk ki a meggyet. Tegyük egy teflonlábasba és öntsük fel egy dl vízzel.
• Adjuk hozzá a steviát a vaníliás nyírfacukrot, a fűszereket és a cherry brandyt, valamint az egy-két evőkanálnyi vízben feloldott kukoricakeményítőt. Kb. 15-20 perc alatt kis lángon főzzük sűrűre.
• Ezután lisztezett felületen nyújtsuk vékonyra a tésztát (ha szeretnénk, derelyevágóval vágjuk egyenletesre az oldalát) és a közepére halmozzuk rá a meggytölteléket, az oldalát hajtsuk fel. TIPP: A tésztát nyújthatjuk sütőpapíron is, mert így könnyebben tudjuk majd áthelyezni a tepsire.

• A galette felhajtott szélét kenjük le a tojásfehérjével és szórjuk meg a stiftelt mandulával és rakjuk 180 fokra előmelegített forró sütőbe, süssük 20-25 percig.

Szilva még nincs, de barack rengeteg van és ez jó! 🙂 Szeretjük a gombócot bármivel is legyen töltve. Egy jó tartalmas leves után, szuper második fogás… igazi „nagymamás ebéd”.
Én viszont szeretek kísérletezni, modernizálni, ezért a sárgabarackos gombócokba még egy kocka étcsokit is belecsempésztem. Képzeljétek csak el, ahogy megolvad a közepén. Amikor kettévágod, csábítóan kicsordul a csokoládé a harsogóan narancssárga barack közepéből. Ez szinte már ételművészet… persze nem az elkészítése, mert az pofonegyszerű, inkább a látványa és az íze az, amiért mindenképpen érdemes elkészíteni! 😉

Hozzávalók:

• 2 db közepes burgonya
• 20 dkg liszt
• 5 dkg vaj
• 1 db tojás
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 csipet só

Töltelék:

• magozott sárgabarack (lehetőleg apróbb barackok)
• étcsokoládé (kockák)

Morzsa:

• ½ ek vaj
• 4-5 ek zsemlemorzsa

Elkészítés:

• A krumpli hámozzuk meg, kockázzuk fel és főzzük puhára. Hűtsük ki, majd törjük át.
• Ezután mehet hozzá a tojás, a vaj, a cukor, a só és a liszt. Könnyen formázható, nem ragadós tésztát gyúrjunk belőle. Előfordulhat, hogy több liszt kell majd bele, ez a krumpli fajtájától és minőségétől függ.
• A tésztából csípjünk egy kisebb maréknyit és töltsük meg a sárgabarackkal, aminek a magházába már tettünk egy-egy kocka csokoládét.

• Gyúrjunk belőle gombócokat.

• Lassan lobogó, enyhén sós vízben 2-3 percig főzzük őket, majd a vajjal pirított zsemlemorzsában hempergessük meg őket.

Fontos nap ez a mai, hiszen ma van a csokoládé világnapja! Ebből az alkalomból kifolyólag mindenképpen szerettem volna írni Nektek valamilyen csokis bejegyzést. Valami hasznosra gondoltam, éppen ezért nem akartam azzal kezdeni, hogy a kakaófa Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik és a spanyolok közvetítésével került Európába… ezeket a tényeket már sokan leírták és sokan tudjátok is.
Éppen ezért valami gyakorlatiasabb, hasznosabb dolog megfogalmazására gondoltam. Csakúgy repkedtek a gondolataimban a kakaós receptek, amik szinte mindig úgy kezdődnek, hogy valamennyi gramm HOLLAND kakaópor. Holland, de miért holland?? Meglepő módon nem azért mert, a hollandok hozták kontinensre, de nem is azért, mert tulipánok és szélmalmok között nevelik a kakaófát… na de akkor miért? Én ennek jártam most utána! 🙂

A boltokban alapjában véve két fajta kakaóport lehet vásárolni. Az egyik, nevezzük sima vagy természetes kakaónak, a másik pedig a holland típusú. Biztosan sokatok próbálkozott ezzel is azzal is, egy biztos a végeredmény teljesen más, hiszen a két kakaópor íze és színe alapjában véve eltérő.

A természetes kakaóporról elmondható, hogy a kakaóbab feldolgozásának végpontja, azaz semmit nem adnak hozzá és semmit nem vesznek el belőle. Önmagában, a természetes kakaóbab feldolgozott, fogyasztásra kész változata. A növényről tudni kell, hogy alapjában véve savas, ph értéke 5 és 6 között mozog. Ezért is érzékeljük úgy, hogy a sima kakaópor enyhén citrusos ízű és édesen kesernyés. Fontos azonban, hogy csakúgy, mint minden boltban kapható terméknél, így itt is az íz és a szín változó. Van amelyik keserűbb, van amelyik édesebb, sötétebb, vagy világosabb. Ez attól függ, hogy melyik termőterületről érkezett a kakaóbab.

Most pedig térjünk át a HOLLAND kakaóporra. Arra, hogy miért éppen holland sehol sem találtam utalást a „szakirodalomban”. Annyi biztos, hogy attól lesz holland, hogy a feldolgozás alatt kálium karbonáttal mossák át a kakaóbabot, amely semlegesíti a savasságát. Ettől az eljárástól nyeri el csodás sötétbarna színét, ami egészen a vörösesbarnáig terjedhet. Az íze sokkal lágyabb lesz tőle és gyakran azonosítják pozitív értelemben vett fás, földes jegyekkel. Vannak egészen sötét holland típusú kakaóporok is, ezek lúgossági foka 8. Nagyon sötét és kesernyés ízű, ilyet találunk pl. az Oreo kekszben is.  ( Mivel ez az eljárás, inkább Európában használatos, ezért arra tippelek, hogy innen a holland típusú megnevezés…)

A holland kakaópor legfontosabb ismérve, hogy nem savas, ezért nem reagál olyan sütési segédanyagokkal, mint a szódabikarbóna. Hiába rakunk mindkettőt a sütibe, a végeredmény biztos hogy csúnyácska és lapos lesz. A holland kakaóval készült sütemények ezért mindig sütőporral készülnek, mert ez már tartalmaz hozzáadott savat (borkősav), így a könnyű állagú, magasra megnövő süti garantált. A természetes kakaóporral készült sütik egyaránt jól működnek szódabikarbónával és sütőporral is.

Ha valamilyen sütés nélküli kakaós édességet készítetek, pudingot, sodót, krémet, fagyit, én a holland típusú kakaót ajánlom, mert az sötétebb színű, karakteresebb és kakaósabb ízű.

Akkor sincs baj, ha a recept nem írja, hogy milyen kakaót használjunk. Most már Ti is tudjátok, ha szódabikarbónás sütiről van szó, biztos, hogy „sima” kakaópor kell, ha sütőporos, akkor pedig inkább holland.

Ennyit a kakaóról a csoki világnapján és ne feledjétek, ma egyetek mindenképpen valami finom ,csokoládés sütit, mert csak így lehet méltóan megünnepelni ezt a különleges napot! 😉

FRISSÍTÉS: Nem sikerült ténylegesen kideríteni, hogy miért is holland a kakaópor…Egy kedves olvasóm- Orsi, azonban alaposan utánaolvasott a dolgoknak és a következő levelet kaptam tőle, amit szó szerint is idéznék tőle:

“Azt találtam, hogy azért holland, mert (ahogyan sejtetted is) a holland Coenraad Johannes
van Houtennevéhez fűződik az az eljárás, amellyel a kakaóbabból kipréselhető a kakaóvaj,
és alkálisók(mint a kálium-karbonát) hozzáadásával javítható az íze. Az alkalizálás azért is
lényeges, mert ezután a kakaópor sokkal jobban oldódik vízben.”

Köszönöm a részletes kiegészítést! Ezzel már valóban tudjuk mi közük van a hollandoknak a kakaóhoz.
A legjobb dolog azonban mégis az, hogy sokan érdeklődtetek a kakaós téma iránt. Éppen ezért igyekszem majd további hasznos infókkal jelentkezni! 😉

(fotók forrása: http://www.salon.com/2015/03/31/please_stop_snorting_cocoa_powder/ és http://www.seriouseats.com/2014/08/difference-dutch-process-natural-cocoa-powder-substitute.html)

Ha van olyan sós süti, amit nem lehet megunni az az omlós és illatos sajtos rúd. A hétvégén egy régen tervezett családi grillezést tartottunk, ahol én vállaltam a sós sütemények elkészítését és biztosra akartam menni. Az apukámnak és a bátyámnak valami igazán pasis dolgot szerettem volna készíteni, így nekik sütöttem egy nagy tepsi tepertős pogácsát, ami mindkettőjük nagy kedvence. (Ennek a receptjét ITT találjátok). A „csapatban” voltak azonban lányok is, akik nem rajonganak az ilyen nehéz fogásokért, így nekik (nekünk) könnyű, sajtos rudacskák kerültek a piknikes dobozba.  Mindkettőnek nagy sikere volt, ha Ti is hasonló alkalomra készültök, próbáljátok ki ezt a receptet! 🙂

Hozzávalók:

• 30 dkg finomliszt
• 1 mk sütőpor
• 1 mk instant élesztő
• 1 mk cukor
• 1 kis pohár tejföl
• 10 dkg margarin (ebben az esetben kivételesen nem ragaszkodom a vajhoz)
• 3 ek zsír (igen, ez szinte kötelező…)
• 20 dkg reszelt sajt (ebből 5 dkg a tetejére megy)
• 2,5 tk só

A tetejére 1 db tojás enyhén felverve és 5 dkg reszelt sajt

Elkészítés:

• Egy tálba szitáljuk bele a lisztet, keverjük bele a sütőport és az élesztőt és a cukrot.
• Ezután morzsoljuk össze a zsiradékkal, azaz a margarinnal és a zsírral. Ezután rakjuk bele a sót a tejfölt és a 15 dkg reszelt sajtot. Készítsük elő az enyhén felvert tojást és ennek a felét is öntsük hozzá a tésztához, a maradékkal  fogjuk lekenni a stanglik tetejét.
• Az elkészült tésztát tegyük a hűtőbe legalább 30 percre, de egy éjszakát is pihenhet.
• Ezután enyhén lisztezett felületen nyújtsuk ki kb. 2-2,5 cm vastagra, majd derelyevágóval vágjunk tetszés szerinti rudacskákat.
• A tetejüket kenjük le a tojással és szórjuk meg a maradék sajttal. Forró, 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt elkészülnek.
• Egyszerű recept, de garantált siker, mivel mindenki szereti! 🙂

Ti, akik minden bizonnyal szerettek sütni, biztos sokszor tették fel magatokban a kérdést, hogy vajon mi a sütőpor és a szódabikarbóna között a különbség és mikor melyiket kell használni? Nos, ez jó kérdés! 🙂 Bevallom, sokszor én is bizonytalan voltam ezzel kapcsolatban, ezért szerettem volna mindenképpen a végére járni!

Kezdjük először a szódabikarbónával, amiről azt kell tudni, hogy egy ún. bázisalapanyag, aminek valamilyen más „anyagra” van szüksége ahhoz, hogy elkezdjen dolgozni. Jelenesetben a szódabikarbóna akkor fogja csodás, levegős szerkezetűvé tenni a süteményünket, ha valamilyen savval érintkezik. Ezért van az, ha megfigyelitek, hogy minden olyan sütihez, amihez a recept szódabikarbónát ír, kell valamilyen savtartalmú összetevő is. Ez általában citromlé, joghurt, ecet, melasz vagy méz, ugyanis ezek is tartalmaznak valamilyen savanyagot.
A sav önmagában azonban még nem elég, széndioxidot csak akkor fog termelni (buborékokat), ha hevítjük is,azaz megsütjük. A szódabikarbónával azért kell még vigyázni, és mindig csakis az előírt mennyiséget belerakni a sütibe, mert fémes, kellemetlen ízt idézhet elő a desszertekben.
Szintén jellemző a szódabikarbónára, hogy minél több idő telik el az összeállítás és a sütés között, annál nagyobb és látványosabb eredményt lehet elérni vele. Összességében az is elmondható róla, hogy természetes alapanyag, ezzel szemben a sütőpor, kémiai úton előállított mesterséges térfogatnövelőszer.

A sütőport három alapanyag alkotja, meglepő módon szódabikarbóna, borkősav és kukoricakeményítő. A mai „modern” sütőporok kétfázisúak, ez lényegében azt jelenti, hogy kétszer fejtik ki a hatásukat. Először amikor összekeverjük a többi alapanyaggal. Megfigyelhetjük, hogyha egy kis időre magára hagyjuk az összegyúrt sütőporos tésztát, annak egy kicsit megnő a térfogata, persze nem olyan mértékben, mint az élesztős tésztáknál, de azért van különbség így is. Második és látványosabb hatását akkor fejti ki, amikor hővel érintkezik, sütés közben. Mivel a sütőpor már tartalmaz savat (borkősav), ezért általában a vele készült sütik már nem igényelnek savas összetevőt. A vele készült sütemények levegős és könnyebb állaga ezért sokkal jobban borítékolható, mint a szódabikarbónával készülteké.

(kép forrása: pinterest.com)

De mi a helyzet azokkal a sütikkel, amikbe mindkettő kell? Sokszor találkozunk ilyen receptekkel is. Ezek olyan sütemények, amiknél a szódabikarbóna hatása még savval érintkezve sem lenne elegendő. A sütőporral és szódabikarbónával készült süteményeknél a cél, a lehető leglevegősebb szerkezet elérése (pl. piskóta).

Remélem hasznosnak találtátok ezt az összefoglalót, ígérem, a közeljövőben jelentkezem még hasonló okosságokkal! 😉

Céklás pite? Lehet, hogy ez nem mindenkinek vonzó… pedig tényleg nagyon finom, különösen, hogy a töltelékben van egy kis „kakaós vonal is”és ez a két alapanyag pedig köztudottan jól passzol. Miért is ne lehetne kísérletezni az ízekkel és a színekkel, különösen akkor, ha a jó végeredmény szinte biztos? Ha valami különlegeset szeretnétek készíteni, amire mindenki felkapja a fejét, ezt a sütit mindenképpen próbáljátok ki! 🙂

Hozzávalók:

Pitetészta:

• 10 dkg fehér tönkölyliszt
• 12,5 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 1 tk fahéj
• 15 dkg hideg vaj, kis kockákra felvágva
• 3 dkg stevia (azaz kb. egy púpos evőkanálnyi)
• 1 db enyhén felvert tojás
• 1 evőkanál hideg víz

Töltelék:

• 3 db főtt cékla pürésítve
• 1,5 dl kókusztejszín
• 2 db tojás (felverve)
• 1 cs. csokoládés pudingpor
• 1 tk fahéj
• 3 ek stevia, vagy egyéb édesítőszer

Elkészítés:

• A pitetésztához tegyük a liszteket egy tálba és morzsoljuk össze a hideg vajjal. Ezután mehet bele az édesítő, a fahéj, az enyhén felvert tojás és, ha tésztánk igényli a hideg víz. Gyúrjunk belőle egyenletes, közepesen lágy, omlóstésztát. Majd kb. 20 percre rakjuk vissza a hűtőbe.
• A töltelékhez főzzük puhára a céklát és pürésítsük. Ezután keverjük össze az összes többi hozzávalóval és rakjuk félre.
• A pitetésztát 2/3 részét tegyük egy alaposan kivajazott piteformába és 175 fokos sütőben süssük elő 10 perc alatt. (Süthetjük vakon sütéssel is, azaz tegyünk rá egy sütőpapírt a tésztára és súlyozzuk le valamivel pl. babbal.)

• Az elősütött tésztára öntsük rá a céklás tölteléket.
• A maradék tésztából szaggassunk ki valamilyen formát, vagy rácsozzuk és kenjük le tojással (esetleg egy kis barna cukorral is megszórhatjuk).

• Tegyük vissza a 180 fokra emelt sütőbe és süssük további 25 percet.

• Hagyjuk kihűlni és úgy tálaljuk.

Ennek a sós finomságnak, nincs különösebb története. Az egyik magyar péküzletláncnak van egy „Tönkölykocka’ nevezetű terméke, amit nagyon szeretek. Ezt próbáltam otthoni keretek között reprodukálni. A két sütemény abban különbözik, hogy én kisebb kockákra vágtam fel és minden hajtogatásnál egy kis pesto-val is megkentem, hogy különlegesebb fűszerezésű legyen. A végeredmény egy könnyű, frissen kívül ropogós, belül puha, magát etető sós aprósütemény lett. Kiváló ropogtatni való sör, bor mellé, vagy akár meccsnézéshez is…:)

Hozzávalók:

• 20 dkg fehér tönkölyliszt
• 15 dkg teljeskiőrlésű tönkölyliszt
• 1 mk sütőpor
• 1 mk porcukor
• 1, dl tej
• ½ tasak porélesztő
• 4 dkg vaj
• 4 dkg zsír
• 1,5 tk só
• 1 db tojássárgája
• 4 ek zöld pesto
• 1 db tojásfehérje
• 1 ek vegyes magkeverék

Elkészítés:

• A tejet melegítsük fel langyosra, keverjük bele a porcukrot és öntsük bele a porélesztőt, kb. 10 perc alatt hagyjuk felfutni.
• Közben rakjuk egy tálba liszteket és adjuk hozzá a sütőport. Morzsoljuk bele a vajat és a zsírt, ezután adjuk hozzá a sót és egy db tojássárgáját. Ezután mehet hozzá az élesztős tej is.
• Tíz perc alatt dagasszunk belőle közepesen lágy tésztát és egy óra alatt hagyjuk a duplájára megkelni. Amikor tészta megkelt, borítsuk enyhén lisztezett munkafelületre és vékonyra nyújtsuk ki, lehetőleg téglalap alakúra. Ezután kenjük meg kb. 2 evőkanálnyi pestoval és hajtsuk meg.

• Ezt a folyamatot ismételjük meg kétszer 30 perces szüntet hagyva a hajtogatások között.

• Ezután kelesszük további 45 percet (vagy egy egész éjszakát a hűtőben).

• A pihentetési idő letelte után nyújtsuk ki 4-5 cm vastagra, a tetejét egy éles késsel rácsozzuk be és vágjuk fel tetszőleges méretű kockákra.

• A tetejét kenjük le az enyhén felvert tojásfehérjével és szórjuk meg a magkeverékkel.
• 190 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt süssük készre.

A meggyről elmondható, hogy pont akkor van szezonja, amikor kell. Amint beköszönt a kánikula, éppen megérik és készen áll arra, hogy kellemes savanyúságával felfrissítsen minket. Ahogy elérkezik a szezonja nálam is beindul a „meggyüzem”. Készülnek a piték, a lekvárok, szószok, a torták, a piskóták és persze jól lehűtve önmagában is annyit fogyasztunk belőle, amennyi csak belénk fér.  Mostanában azonban poharas desszertekkel is próbálkozom, hiszen azok ebben a nagy melegben, igazán jól tudnak esni.
Az utóbbi időben azokat a tejtermékeket, amiket tudok, igyekszem kiváltani növényi alternatívájukkal. Sokat olvastam arról, hogy a tej “nem jó” az emberi szervezetnek és most ezt tesztelem…valóban jobb a közérzetem és egyre kevésbé hiányzik a valódi tehéntej. 🙂 Ez persze nem azt jelenti, hogy Ti ezt a receptet nem készíthetitek el jó sűrű és gazdag görögjoghurttal, amivel biztos, hogy ugyan olyan finom, vagy még jobb…:)
Ezt a desszertet két változatban készítettem el. Az egyik, keksszel gazdagon megpakolt, így egészen sűrű,  könnyedén kanalazható, igazi poharas desszert. A másik változat felesleges kalóriáktól mentes, könnyed finomság és inkább egy jó sűrű meggyturmixra hasonlít. Rajtatok áll, hogy melyiket szeretnétek, de szerintem mindkettőt érdemes kipróbálni! 🙂

Hozzávalók:

• 25 dkg magozott meggy
• 25 dkg mandula joghurt (Alpro)- vagy sűrű görögjoghurt
• 1 tk stevia (vagy 1 ek kristálycukor)
• 1 ek tápióka szirup, vagy méz
• ½ db citrom leve
• 1 tk vanília kivonat (vagy egy vaníliarúd kikapart magjai)
• ½ cs. zselatinfix
• 8 dkg mézes keksz (a kekszes változathoz)
• friss meggy a díszítéshez

Elkészítés:

• A kimagozott meggyet tegyük egy műanyag edénybe, öntsük rá joghurtot, a cukrokat, a tápiókaszirupot, a vaníliát, a citrom kifacsart levét és turmixszoljuk össze.

• Ezután öntsük bele a féltasaknyi zselatinfixet és robotgéppel habosítsuk egy darabig.
• Poharakba adagoljuk. A kekszes változatnál a kekszet és meggyhabot rétegezzük, a végén pedig díszítsük friss meggyel és kekszmorzsával.

• Tegyük a hűtőbe 2-3 órára, hogy jól lehűljenek.

Nő létemre a foci nézése már kiskorom óta az életem szerves része, apukám ugyanis hatalmas futballrajongó. Szép emlékeim vannak azokról a szünidőkről, amikor valamilyen világverseny volt. Ilyenkor minden meccset együtt néztünk, ha a kedvenc csapatunk játszott még arcot is festettünk és feltankoltuk a TV előtti kis asztalt mindenféle finomsággal.  Aztán amikor elköltöztem otthonról a meccsnézés kicsit abbamaradt, pláne, hogy a párom nem nagy focirajongó … a magyar válogatott sikerei azonban annyira nagy hatással lett ránk, hogy azóta nem csak az ő meccseiket (persze azokat feltétlenül) nézzük meg, de ha tehetjük az egész EB-t nyomon követjük. Ehhez persze nélkülözhetetlen valamilyen nasi fogyasztása is. Magamhoz híven próbáltam egy kicsit egészségesebb formára hozni ezt a „bűnös tevékenységet”.

A tegnapi meccsre cukkinis lepénykéket sütöttem, ami tele van friss zöldségekkel, zöld-fűszerekkel, és csak egy gondolatnyi tönkölylisztet és olívaolajat tartalmaz, ami összefogja a tésztát. A sütéshez is minimális mennyiségű zsiradékot (kókuszolaj) használtam, így ebből a könnyű vacsiból kedvünkre lakomázhattunk. Mártogatósnak csípős- paradicsomos salsa készült és fokhagymás (szója)tejföl.  Ilyen finomságokhoz a sör is jobban csúszott és a szurkolás is jobban ment…;)

Hozzávalók:

Cukkinilepény:

• 1 db nagyobb cukkini (kb. 25 dkg)- héjastul lereszelve
• 1 db répa reszelve
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 mk só
• frissen őrölt bors
• 3-4 szál friss oregánó
• 1 tk szárított petrezselyem
• 1 tk dijoni mustár
• 2 ek tönköly liszt (teljeskiőrlésű)
• 1 ek tönkölypehely
• 1 ek olívaolaj
• 6 db szárított paradicsom apró kockákra felvágva

A cukkinit és a répát reszeljük le (vagy aprítóval, aprítsuk fel) és nyomkodjuk ki. Ezután az összes hozzávalót tegyük egy tálba és alaposan keverjük össze, majd a sütésig tegyük vissza a hűtőbe. A sütésnél vegyünk elő egy palacsintasütőt, tegyünk rá egy kis kókuszzsírt, vagy olívaolajat és egy evőkanál segítségével süssünk a „tésztából” lepényeket.

Paradicsom salsa:

• 2 db érett paradicsom
• 2 szál újhagyma
• só és bors (ízlés szerint)
• 1 db lime leve
• 6 levél friss bazsalikom
• 1 tk chilis olívaolaj

Amíg a lepények sülnek, készülhet a salsa. Ehhez nincs is más feladatunk, mint a hozzávalókat nagyon apróra felvágni, sózni és borsózni. A legegyszerűbb, ha egy befőttes üvegbe pakoljuk, ezután meglocsoljuk a lime levével, megöntözzük az olajjal és megszórjuk a frissen felaprított bazsalikommal. Alaposan összerázzuk, és már tálalhatjuk is.

Jó étvágyat (és jó szurkolást)! 🙂

A majomkenyér, azaz a „monkey bread” leginkább az angolszász országokban (azon belül is az USA-ban) elterjedt és közkedvelt sütemény.  A lényege, hogy kelt tésztából készült golyócskákat mindenféle édes vagy sós finomsággal megtöltünk és összetapasztjuk, esetleg még meghempergetjük egy kis barnacukorban is, amitől isteni máz keletkezik rajta a sütés közben. Általában kuglóf, vagy vekni formában sütik és még langyosan tálalják, mert akkor a legfinomabb.
Én a szezonhoz igazodva meggyes- csokis változatban készítettem el… egyszerűen fogalmazva is mennyei. Egy ráérősebb hétvégén mindenképpen próbáljátok ki! 🙂

Hozzávalók:

• 30 dkg finomliszt
• 1 mk sütőpor
• 1 tk porélesztő
• 2 dl tej+ 1 tk porcukor
• 1 ek cukor
• 1 cs. vaníliáscukor
• 5 dkg olvasztott vaj
• 1 db tojás sárgája
• 20 dkg magozott meggy
• 5 dkg étcsokoládé kockánként félbevágva
• 1 ek barnacukor

Elkészítés:

• A tejben keverjük el a cukrot és melegítsük langyosra, szórjuk bele a porélesztőt és hagyjuk 10 perc alatt felfutni.
• Közben egy edénybe szitáljuk bele a lisztet, keverjük össze a sütőporral és a cukrokkal. Öntsük hozzá az élesztős tejet és adjuk hozzá a tojássárgáját, 8-10 perc alatt dagasszunk belőle közepesen lágy tésztát.
• Egy másik tálat enyhén olajozzunk ki és rakjuk bele a tésztát. Egy, másfél óra alatt kelesszük meg a duplájára.

• Közben a meggyet magozzuk ki, a csokoládét kockázzuk fel.

• Egy vekni (vagy kuglóf) formát alaposan vajazzunk ki.
• Miután a tészta megkelt csípjünk le belőle kisebb darabokat. Mindegyik közepébe rakjunk egy szem meggyet, amibe már beleraktunk egy fél kocka csokit.

• A golyókat (elég minden másodikat) hempergessük meg barnacukorban és kezdjük el rakosgatni a formába. Addig folytassuk ezt a folyamatot, amíg van tésztából.

• Az összeállított majomkenyeret rakjuk 180 fokra előmelegített sütőbe és süssük kb. 40 percet.

• Miután elkészült hagyjuk 20-25 percet hűlni, majd fogyasszuk el. A kifinomultak vághatják szeletekre is, de tépkedni az igazi…;)