Finomliszt, tönkölyliszt, alakorliszt, teljes őrlésű, graham… szerencsére nagy a választék, vagy mégsem? Ha sütésről van szó nálam mindig nagy kérdés, hogy milyen süteményhez, melyiket válasszam.
Sok fajtával kísérleteztem és nagyjából sikerült kitapasztalnom, hogy a különböző lisztek esetén milyen végeredményre számíthatok. Melyiket használjam a kenyér vagy a pogácsa sütésénél, melyik eredményezi a legkönnyedebb piskótatésztát, vagy melyik a legjobb választás, ha egy igazi ragacsos brownie-t szeretnék sütni.
A következőekben összeállítottam egy „kisokost”, ami segíthet Nektek is eligazodni a lisztek világában, milyen alternatívák vannak a fehér liszt helyettesítésére, ha gluténérzékenyek vagytok, vagy csak „simán” egészségtudatosak.
(kép forrása: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/1c/e7/5f/1ce75feb3909f135524751257f51d623.jpg)
A lisztről általában:
A liszt egy őrlemény általában valamilyen gabonából. Malomban készül egy hosszú folyamat során. Először a szennyeződésektől tisztítják meg a gabonát, aprítják (megőrlik), és osztályozzák (szitálás) termékfajta és szemcseméret szerint. Az őrlés célja a gabonaszemek két fő alkotójának, a héjnak és a magbelsőnek a lehető legtökéletesebb szétválasztása. Ezután a további felhasználásnak megfelelően adagolják és csomagolják a termékeket. A hazai boltokba kerülő legalsó sikérküszöb 28%, a magyar szabvány egyébként a világon a legmagasabb követelményű.
Hasznos tudni, hogy melyik kód, milyen lisztet jelöl:
BL-55: finom(búza)liszt
|
AD: búzadara
|
TBL-70: fehér tönkölyliszt
|
BL-80: fehér kenyérliszt
|
GL-200: Graham liszt
|
TBL-300: teljes kiőrlésű tönkölyliszt
|
BL-112: félfehér kenyérliszt
|
TL-50 tésztaipari liszt
|
RL-60: fehér rozsliszt
|
BFF-55: rétesliszt
|
DSL: durum simaliszt
|
RL-90: világos rozsliszt
|
RL-125: sötét rozsliszt
|
RL-190: teljes kiőrlésű rozslisz
|
|
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt)
(kép forrása: http://freshhealthyeats.com/wp-content/uploads/2014/10/Wheat-Flour.jpg)
Most nézzük a liszteket fajtájuk szerint:
1.) Finomliszt– Ezt a lisztet hívhatjuk „A” lisztnek, mert minden receptben ezt szokták használni, ha nincs más fajta liszt külön megjelölve. Jó sütinek, kenyérnek, palacsintának, rántásnak, gyakorlatilag bármire… Sajnos azonban márkánként hatalmas különbségeket lehet tapasztalni. Javaslom, hogy kísérletezzek bátran és egy idő után érezni fogjátok, ha megtaláltátok az igazit. Nekem szinte évekig tartott, de már egy ideje ragaszkodom egy márkához…TIPP: Az ár általában a minőségét is jelenti, de mint mindenhol itt is gyakran túlzásba esnek a gyártók. Próbáltam már közel 1000 ft/ kg árú lisztet is, de az semmivel sem volt jobb, mint egy közép-felső árkategóriás liszt, így azt tanácsolom, hogy a 300-500 Ft/kg tartományban keresgéljetek.
2.) Rétesliszt– vagy fogós liszt, a finomlisztnél érdesebb tapintású, nagyobb szemcseméretű őrlemény. Mivel az előállítása során a sikértartalma kevésbé károsodik ezért elsősorban olyan tészták készítéséhez ajánlom, ahol az alap a jó sikérminőség. A rétesliszt pogácsához (finomliszttel fele-fele arányban keverve), piskótához, réteshez, valamint gyúrt tészta, nokedli (galuska) és nudli készítéséhez való.
3.) Kenyérliszt- A BL80 sütőipari kódú fehér kenyérliszt a kelt tészták és kenyerek sütésére alkalmas. Folyadékmegkötése jobb mint a finomlisztnek és korpatartalma is magasabb. A kenyérliszt segítségével puha de ropogós héjú tésztát süthetünk. Én kenyérlisztet használok pogácsa, pizza vagy foccacia sütésnél is, a végeredmény így sokkal könnyebb szerkezetű és puhább lesz.
4.) Tönkölyliszt: Csaknem 160 évvel ezelőtt még a leggyakrabban termesztett gabona volt Európában. Törékeny kalásza és kisebb hozama miatt azonban a mai búza leváltotta. Ez szomorú tény, ha azt nézzük, hogy ez a gabona sokkal egészségesebb. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma számottevő, a gabonamagokra jellemző érték nyolcszorosa is lehet, réz-, vas-, mangán- és cinktartalma meghaladja a búzáét. Jelentős szilícium és szeléntartalommal rendelkezik. A tönköly betegségekkel és kártevőkkel szembeni rendkívüli ellenálló-képességének köszönhetően nem szorul vegyszeres védelemre, ezért igen alkalmas biotermesztésre. Ezen felül a tönköly még a sugárzásnak is ellenáll. A csernobili katasztrófát követően csaknem véletlenül derült ki, hogy a tönkölybúza nem vett fel a környezetéből sugárzó anyagot, nehéz fémeket. Létezik fehér és teljeskiőrlésű változata is. Személyes tapasztalatom, hogy fehértönköly szinte teljes mértékben kiváltható a finomliszttel. A sütemények szerkezete könnyű, sütőporral keverve, egyenletesebben növekszik, ezért én nagyon szeretek vele sütni. A belőle készült linzer tésztához azonban kicsit több zsiradék kell, ha ugyanolyan állagot akarunk elérni, mint a fehérliszttel. A teljes kiőrlésű lisztjéből készült pékárúk ízletesek és lassú felszívódásának köszönhetően tovább kitart, később lesz éhségérzetünk. Kakaós, csokoládés sütiknél gyakran keverem a fehér és teljeskiőrlésű változatot, a végeredmény sokkal gazdagabb ér tartalmasabb lesz. FONTOS: Magas glutén tartalma miatt azonban a liszt érzékenyek sajnos nem fogyaszthatják!
5.)Rozsliszt: Sötétszínű és gazdag ízű lisztfajta. A búza után a legfontosabb gabonánk. A rozsliszt fehérjéi azonban nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák azt. Éppen ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni (max. 50% használjuk) . Én gyakran keverem pogácsa tésztába is, karakteres ízű és persze egészséges végeredményt kapunk.
6.) Graham liszt: Ez a liszt a teljes kiőrlésű lisztek egyik fajtája, amely a búzaszem összes alkotó részét tartalmazza, beleértve a csírát és a korpát is. Ebből a lisztfajtából én leggyakrabban kekszeket sütök, édes és sós változatban is nagyon finom!
7.) Durum liszt: Nyári nyaralásaink alkalmával gyakran találkozhatunk ebből a lisztből készített kenyerekkel. Jellemzően sárgás színű és finomszemcsés, olívaolajjal párosítva gazdag, nedves állagot eredményez, íze pedig rendkívül finom.
+1.) Az Alakor liszt: Ez a lisztfajta az én személyes kedvencem, gyakran váltom ki vele a teljes kiőrlésű lisztet. A belőle készült sütik gazdag, magvas ízűek gyakran érezni bennük egy kis „mogyorós” fenn hangot. Tartalmas, de mégsem eredményez nehéz szerkezetet, hanem meglepően könnyű állagot ad. De mi is pontosan az alakor? Lássunk róla néhány érdekességet.
Az alakor, vagy egyszemű búza az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, mely sárgás színezetű. Az alakor mikroelem- és esszenciális aminosav-, különösen lizin tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony. Ideális gabona a modern „reform-konyhához”. A belőle készített étel könnyen emészthető. Olyan sikért tartalmaz, ami a legtöbb gluténérzékeny ember számára biztonságos, és nem okoz olyan allergiás reakciókat, mint a modern búzasikér.
(forrás: http://www.epmsrt.hu/#!tonkoly/ccnw)
Most pedig következzenek az alternatívák. Ezeket a liszteket fogyasszátok, ha gluténérzékenyek vagytok, de bátran használhatjátok akkor is, ha egészségtudatos, reform konyhát szeretnétek vezetni.
A rizsliszt, szinte teljes mértékben helyettesíthető a finomliszttel. Sok cikket olvastam, ahol ezt cáfolták, de az én tapasztalataim teljesen pozitívak ezzel a lisztfajtával kapcsolatban. Kiváló a belőle készült piskóta, az omlós sütemények és a palacsinta, ha lehet még finomabb, mint a búzalisztes testvére. Javaslom, hogy bundázáskor is ezt a lisztfajták használjuk, mivel az ezzel készült ételek sokkal ropogósabbak lesznek és a zsiradékot is kevésbé szívja magába. Nagy előnye, hogy a rizslisztből készült süteményekhez nem kell tojás (vagy kevesebb is elegendő pl. a piskótáknál fele mennyiség), így a tojásallergiában szenvedők, vagy magas koleszterinszinttel rendelkezők is fogyaszthatják.
A Mandulaliszt magas fehérjetartalmú, rostban gazdag könnyen emészthető, ásványi anyagokban és vitaminokban (kalcium, magnézium, vas, foszfor, mangán, szelén és cink, E vitamin) gazdag liszt. Köztudottan a macaron alapja, de rizsliszttel keverve mandulás piskóta, vagy linzer is készíthető belőle.
A kókuszlisztet elsősorban édes sütemények készítéséhez használjuk. Az első használatnál meglepődhetünk, hogy mennyi folyadékot képes magába szívni, ami egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy kizárólag kókuszból készűl. Magas rost és kalóriatartalmú, én elsősorban kekszek és puszedlik készítéséhez ajánlom.
Amíg a kókuszliszt édességekhez, addig a kukoricaliszt elsősorban sós süteményekhez ajánlott. Csodás sárga színe és gazdag íze miatt közkedvelt és széles körben elterjedt. Elsősorban a dél amerikai konyhában használják, de több közép európai recept alapja is pl. prója, vagy prósza néven ismert finomságoké. Gyakran készülnek belőle pékáruknak, kenyereknek, ez esetben a kukoricalisztet mindig más lisztekkel kell keverni, különben a tészta szerkezete nehéz lesz. Édeskés ízt és szép sárga színt ad. Bátran próbálkozhatunk belőle palacsintát, lepényt készíteni, egy evőkanálnyit pedig mindig érdemes belőle a keksztésztához csempészni, mert ez garantálja a ropogós végeredményt.
A csicseriborsóliszt kevésbé népszerű, pedig minden kamrában érdemes lenne bérelt helyet fenntartani neki. Nagyon egészséges, tápláló, a fehérjetartalma pedig kiemelkedően magas. Leginkább sós ételek elkészítéshez ajánlom, jól sűríthető vele a krémleves és rántás is készülhet belőle. A mediterrán országokban gyakran készítenek belőle lepényt, külön fesztiválokat tartanak a tiszteletére Olaszországban és Dél Franciaországban. Az indiai konyha egyik közkedvelt alapanyaga, belőle készítik a halvához hasonlatos édességüket a chana halva-t. Elárulom nektek, én a naan kenyér tésztájába is rakok egy keveset ettől igazán autentikus ízű lesz.
Az amaránt és a belőle készülő liszt kitűnő vas, kalcium, magnézium és cink, valamint egyéb mikroelem forrás. Biológiai hasznosulását tekintve a legjobb kalciumforrást jelentő élelmiszer. Bőségesen találhatunk benne vitaminokat is: a riboflavin-, niacin- és tokoferol mellett B1-, B2- és E-vitamint, valamint aszkorbinsavat (C-vitamint) is tartalmaz. Karakteres íze miatt keveset használjunk belőle, ennek ellenére nagyon jól feldobható vele a keksz alaptészta, de én kókuszgolyó helyett gyakran készítek amarántgolyót, ami egy sokkal egészségesebb alternatívája.
Léteznek továbbá olyan izgalmas lisztek is, mint a gesztenye, mák vagy lenmaglisztek. Ezeket keverhetjük rizsliszttel, vagy, ha nem vagyunk gluténérzékenyek, próbálhatjuk tönköly vagy alakor liszttel kombinálni. Fontos, hogy mindig más lisztekkel vegyítsük, mert önmagunkban nem lehet megfelelő szerkezetű végeredményt produkálni és az ízük is túl domináns. Láthatjuk, hogy sokfajta izgalmas süteményt, kenyeret, lepényt vagy palacsintákat készíthetünk belőlük, hiszen választék bőven van! 🙂
(kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/AdynKc0C9jBhyu2hJ3zlrxCTJQ9qvRvY6_ycbxccuUWuxmBAd4tt0Wo/)