A kelt tészta a legnagyobb szerelmem… van benne valami meseszerű és nosztalgikus. A készítése mindig kikapcsol és megnyugtat, kicsit kiszakít a mai rohanó életformából, hiszen az elkészítéséhez idő és türelem kell. Szeretem, ahogy gondozni kell a tésztát és csak akkor sikerül jól, ha szívünket-lelkünket beleadva, szeretettel készítjük. Jó alapanyagok kellenek hozzá, sokat kell gyúrni és dagasztani, aztán betakargatni és meleg helyen altatni… gondozni kell, mint egy kisbabát. 🙂
Éppen ezért, örültem neki, hogy a legújabb SAD forduló témájának Zsuzsi (http://zsuzsiafazekban.blogspot.hu/) a „kelt tészta művészetét” választotta. Szeretek mindent, ami ebből a tésztafajtából készül, de most valami különlegeset szerettem volna, így esett a választásom a kovásszal készülő „Kéményseprő Kiflire”.
Az eredeti recept „Turós Néni Süteményes Könyvéből” van, amit kicsit átformáltam. Nem tudom kinek ismerős ez a könyv? Én egy antikváriumban bukkantam rá egy 1968-as kiadásra, ami már a negyedik nyomása volt a könyvnek, így csak tippelek, hogy az első kiadása valamikor az 1920-’30-as évekre tehető. Egyébként a könyv maga fantasztikus! Remek recepteket vannak benne, amik ma is megállják a helyüket… még hozok belőle finomságokat, hiszen ez is nagyon jól sikerült.
A kéményseprő kiflik, csodásan finom és puha kakaós kiflicskék, amik a sütőben ducira dagadnak és aranybarnára sülnek…és, hogy miért kéményseprő? Nos, ezt is kitapasztaltam! 🙂 Az elkészítése közben, különösen a formázásnál teljesen kizárt, hogy a fülünk hegyéig ne legyünk feketék…nos, legalább nem a koromtól, hanem a kakaótól, ami eggyel jobb. 🙂 Ez viszont ne riasszon el senkit az elkészítésétől, mindenképpen megéri a maszatolós munkát! 😉
Hozzávalók 12 kisebb darabhoz:
30 dkg finomliszt
10 dkg vaj
9 dkg cukor (nálam 6 dkg fruktóz) + 1 tk a kovászhoz
2 dkg (1 púpozott ek) cukrozatlan kakaópor
2 csipet só
1 tojás
1 dkg élesztő
1 dl tej
1 dl víz
A kiflik készítését a kovásszal kezdjük. Ehhez 5 dkg lisztet összekeverünk egy csipetnyi sóval és egy teáskanál cukorral. A langyos vízbe belemorzsoljuk az élesztőt, csomómentesre keverjük és hozzáadjuk a lisztes keveréket. Óvatosan összedolgozzuk és kelni tesszük. Én egy egész éjszakára magára hagytam, de elég neki egy órácska is jó meleg helyen. Ha a kovászunk felfutott, elkészítjük a tésztát.
A maradék lisztből, azaz 25 dkg-ból, a fele mennyiségű vajból (5 dkg) , az egy tojássárgájából , 5 dkg cukorból, egy csipet sóból, az egy dl langyos tejből és a kovászból, puha, fánktészta jellegű tésztát gyúrunk, és a duplájára kelesztjük.
Ha megkelt kb. egy centi vastagra kinyújtjuk. Közben a maradék vajat (5 dkg) és a cukrot (4 dkg) kihabosítjuk és ezzel a keverékkel megkenjük a tésztát, majd beszórjuk a kakaóval. Tizenkét (vagy ha nagyobb kifliket akarunk 6-8) egyenlő darabra (háromszögre) vágjuk és pék kifliket (sima kiflit) formázunk belőle.
Sütőpapíros tepsire rakjuk, lekenjük az enyhén felvert tojásfehérjével és további 20 percet pihentetjük.
Közben a sütőt légkeveréses funkción állítsuk 180 fokra, vagy alul-felül sütési funkción 180 fokra és melegítsük elő. A pihentetési idő letelte után 20 perc alatt süssük készre.
Aki szeretné, hintse meg porcukorral és úgy tálalja. Nálunk megint reggelinek készült… egy pohár langyos tejjel… mennyei. 😉
