Még nem említettem Nektek, de anyai ágon szerb származású vagyok, így a balkáni ételek mindig fontos szerepet kaptak nálunk a mindennapi étkezésben.
Gyakran került az asztalra burek, gibanica, és persze prója, csakhogy a reggeli finomságokat említsem.
A prója egyébként egy tradicionálisan szerb étel. Kukoricalisztből és túróból készül, kellemesen sós ízű, melyet natúr joghurttal fogyasztanak reggelire. A kísérletező kedvű, modern háziasszonyok már zöldfűszerekkel, vagy szárított paradicsommal is készítik. Én az eredeti változatot fogom most Nektek leírni, pontosan úgy, ahogy a nagymamám is készíti, és ahogyan én is kiskorom óta gyakran fogyasztom. Készítsétek el ti is, ha valami különleges reggelivel szeretnétek meglepni a családot. 🙂
Továbbá én ezzel a “nagymamás” recepttel “pályáznék” csokoládé reformer által kiírt 29. SAD fordulójára.
Hozzávalók:
Száraz hozzávalók:
1 csésze= 2,5 dl
1 csésze kukoricaliszt
1 csésze sima liszt
2 tk só
½ cs. sütőpor
Nedves hozzávalók:
200 gr túró (lehetőleg nem zsírszegény)
1 egész tojás
½ bögre buborékos ásványvíz
1 bögre tej
5 ek napraforgóolaj
Elkészítés:
Az egy tojást villa segítségével kicsit felverjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert liszteket és a sót. Ezután következnek a nedves hozzávalók, legutoljára a villával áttört túrót adjuk a keverékhez. Alaposan összekeverjük. Akkor jó az alaptésztánk, ha a palacsintatésztánál kicsit sűrűbb. Vigyázzunk, ne legyen túl sűrű, mert akkor kőkemény lesz a prójánk.
A sütéshez egy kis tepsit kikenünk margarinnal és kicsit kilisztezzük. A tésztának legalább 10 percet állnia kell, mielőtt szétterítjük a tepsiben. A sütést. öt percen keresztül 200 fokon kezdjük, majd a hőfokot vegyük le 180 fokra. Összesen süssük 30 percet addig, amíg a teteje szép aranybarna nem lesz.
A kész prójának, finom ropogós a kérge és puha a belseje.
Mi natúr joghurttal vagy kefirrel szoktuk tálalni, de nagyon finom ájvárral, vagy friss salátával egy könnyű ebédnek vagy vacsorának.
(Az egységes sütés után, a prója aljának is szép aranybarnára kell sülnie)
