Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

Nagyon szeretem a joghurtos sütiket, mert van az ízükben és az állagukban valami könnyedség, a mandulát pedig mindenféleformában kedvelem. Magában, krémnek, tésztába stb….de lehet is ezt a két fantasztikus dolgot nem kedvelni?

Most egy olyan sütit találtam ki, ami ötvözi ezt a két ízt. A tésztát megint teljes értékű tönkölylisztből készítettem és a cukrot eritritre cseréltem, hogy egy kicsit egészségesebb legyen. Erről a lisztről már ódákat zengtem, tudom, de sokkal finomabb és könnyedebb állagú tésztát produkál, mint a sima finomliszt, az eritrit, pedig semmiben sem befolyásolja a süti ízét.

Ez tehát egy könnyed joghurtos sütemény, finom pirított mandulával a tetején, olyan, mint egy pihe-puha téli álom…;)

Hozzávalók:

Tészta:

18 dkg teljeskiőrlésű tönkölyliszt
12 dkg eritrit (vagy 10 dkg cukor)
10 dkg margarin
2 tojássárgája
1 citrom reszelt héja
1 csipet só
½ tk sütőpor
1 mk mandulaaroma

A sütőporos, xukros, lisztet a margarinnal alaposan elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a két tojás sárgáját, az aromát, és a citrom lereszelt héját, valamint az egy csipet só. Alaposan kidolgozzuk a tésztát és fóliába csomagolva a hűtőszekrényben pihentetjük addig, amíg a krémet el nem készítjük.

Krém:

180 g görög joghurt
1 kis pohár tejföl
1 citrom leve
1 tk mandulaaroma
10 dkg eritrit (vagy 8 dkg cukor)
3 ek rétesliszt
2 tojásfehérje

5 dkg pirított mandulapehely

A tojások fehérjét a xukorral kemény habbá verjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a joghurtot, a tejfölt, az aromát és a citrom levét. Legvégül óvatosan összeforgatjuk a rétesliszttel.

A süti összeállítása a következőképpen történik. Egy kis tepsit előkészítünk és a kinyújtott tészta 2/3-dát belerakjuk, az alját villával kiszurkáljuk.

Ezután ráöntjük és óvatosan elsimítjuk rajta a joghurtkrémet.

A maradék tészta 1/3 részét a reszelő nagy lyukú részén a krémre reszeljük, ha ezzel is végeztünk, a tetejére szórjuk az előzetesen száraz serpenyőben kissé megpirított mandulapelyhet.

A sütinket előmelegített (alul-felülsütési funkción) 180 fokos sütőben kb. 30 percig sütjük. Ezután langyosra hűtjük és porcukorral megszórjuk, majd mindenki örömére frissen tálaljuk. 🙂

Már írtam a gombás- mozarellás pite esetében, hogy mostanában pitekészítési mánia jött rám. 🙂 Így hát vasárnap este, fogtuk magunkat a párommal és feltúrtuk a hűtőt lehetséges pite alapanyagok után kutatva. Találtunk is egy doboznyi jó kemény téli körtét és néhány szem almát… gondoltam ez a két összetevő, tökéletes pitealap lesz. Tényleg jól bevált. A karácsonyról megmaradt mézeskalácsfűszerekkel jól megízesítve csodálatos illatokat sikerült a konyhába varázsolni, ami egy hideg téli estén jól is esett. 🙂

Hozzávalók:

20 dkg finomliszt
1 késhegynyi sütőpor
10 dkg vaj
5 dkg porcukor
1 csipet só
2 tojás sárgája

A sütőporos lisztet összekeverjük a cukorral és a sóval, majd hozzáadjuk az apró kockára vágott hideg vajat. Ezt a tenyerünk között alaposan elmorzsoljuk, ezután hozzárakjuk a két tojás sárgáját is. Homogén tésztát gyúrunk belőle és fóliába csomagolva a hűtőben pihentetjük, amíg a tölteléket el nem készítjük.

Töltelék:

1 kg körte
2 db alma
1 ek kristálycukor
1 ek méz
1 ek mézeskalács fűszerkeverék

A töltelék elkészítése igen egyszerű. Nincs más dolgunk, mint az összes hozzávalót kb. 20-25 perc alatt (fedő alatt) puhára pároljuk.

Habcsók:

2 tojásfehérje
2 ek cukor
1 csipet só

A habcsók hozzávalóit egy keverőtálba rakjuk, és kemény habot verünk belőle.

Ha mindennel elkészültünk, a tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk és piteformába rakjuk. Szépen eligazgatjuk és egy villa segítségével kiszurkáljuk az alját. Ezután sütőpapírt és pitesúlyt (vagy babot) rakunk rá és előmelegített 180 fokos sütőben 10 perc alatt elősütjük a tésztát.

Miután elősült a piténk, kivesszük és ráhalmozzuk a tölteléket, majd a habcsókot is, amit szépen egyenletesen elsimítunk a tetején. A sütő hőfokát mérsékeljük 165 fokra és süssük további 15 percet a piténket. Akkor jó, ha a hab karamelles aranybarna színűre sül.

Valahogy úgy érzem a palacsinta újra reneszánszát éli, de az is lehet, hogy soha nem ment ki a divatból, mert ez egy örök kedvenc. 🙂

A legújabb SAD fordulóra készülve, úgy döntöttem, hogy különleges palacsintavariációkat fogok kipróbálni, hogy egy kicsit új megközelítésből is megszeressük ezt a régi kedvencet.

A címben valószínűleg sokatoknak nem mond semmit az a szó, hogy rogac. Ez valójában a szentjánoskenyér őrlemény balkáni neve, ami azon a vidéken széles körben elterjedt. Én is nagy rajongója vagyok, mert finom diós illatú, különleges aromájú hozzávaló, amiből mindenféle süteményeket szoktak készíteni, sőt mák vagy dió helyett simán a kifőtt tésztára is használják feltétként. Nagyon sajnálom, hogy itthon szinte ismeretlen…Karobporként Magyarországon is lehet venni, de az egy sokkal sötétebb és intenzívebb ízű őrlemény, mint a rogac. Valószínűleg másképpen dolgozzák fel, ezért lehet szentjánoskenyér és szentjánoskenyér között olyan nagy a különbség. 🙂
Ha nem hoztatok a legutóbbi horvátországi nyaralásból rogac-ot…, akkor javaslom, hogy próbáljátok ki az itthon kapható karobporból, aztán pedig küldjétek el nekem az eredményt, mert nagyon érdekel, milyet sikerül sütni belőle. 🙂 Egyébként mennyei az íze, a sima palacsintatésztának teljesen új jelentést ad és most egy ideig biztos mindig így fogom elkészíteni.

Én tölteléknek rumos-mazsolás párolt almát készítettem, mert az nagyon passzol a szentjánoskenyér izéhez és gyakran párosítják azzal, de biztos vagyok benne, hogy ez a karob palacsinta bármilyen házi lekvárral ugyanolyan isteni! 🙂

Hozzávalók: (2-3 személy részére)

5 ek teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt (vagy finomliszt)
1 ek rogac (alias karobpor)
½ tk sütőpor
2 db tojás
0,5 dl mandulatej (vagy sima tej)
2 ek eritrit (vagy cukor)
kb. 1 dl buborékos víz

Töltelék:

4 db közepes alma
3 ek eritrit
1 ek rum (vagy rumaroma)
1 marék mazsola
1 tk fahéj

Elkészítés:

A lisztet a sütőporral elkeverjük, hozzárakjuk a tojást, a cukrot és a tejjel csomómentesre keverjük. Ezután, felöntjük annyi ásványvízzel, hogy híg palacsintatésztát kapjunk. 5-10 percig pihentessük a tésztát.

A töltelékhez az almát a héjával együtt felkockázzuk és egy lábasba rakjuk a többi hozzávalóval együtt. 10-15 perc alatt puhára pároljuk és hagyjuk kihűlni.

Közben elkezdhetjük a palacsinták kisütését. Ha elkészültek, vagy a hagyományos formában feltekerjük őket, vagy, ha kicsit elegánsabbak akarunk lenni, négyrét hajtjuk és porcukorral tálaljuk. 🙂

Napok óta, sőt inkább hetek óta készülök arra, hogy valamilyen ízletes sós pitét süssek. Nem vagyok nagy piterajongó, de amióta függője vagyok a „Great British Bake Off” (magyarul: Süti mester) című műsornak, azóta egyre jobban furdalja az oldalamat egy jó pite elkészítése…:)

Az angolszász országokban nagy hagyománya van ennek a süteménynek és az édes mellett gyakran készítenek sós változatokat is. Nekem ezek különösen tetszenek, mert ebédre önálló fogásként is megállják a helyüket.
 A műsorban olyan szuper íz kombinációjú pitéket készítettek, mint (én eredeti nyelven nézem- így sokkal szórakoztatóbb)” Three cheese, potato and caramelised onion pie” amit valahogy úgy fordíthatnánk, hogy háromsajtos pite, burgonyával és karamellizált hagymával, valamint „Rhubarb meringue pie”, azaz habcsókos, rebarbara pite… nem is csoda, hogy rögtön ihletett kaptam egy jó pite elkészítéséhez. 🙂

Egy kis pite történetet is szeretnék Veletek megosztani. Amikor utánaolvastam a históriájának, magam is meglepődtem, hogy a pite milyen régóta része a konyhatörténelemnek. Állítólag őseink már 9500 évvel ezelőtt is készítettek pitéhez hasonlatos tésztákat. Ezt a tésztát különböző magőrleményekből és zsiradékból sütötték és változatos töltelékekkel sütöttek meg. A pite már a római korban is elterjedt volt, Apicius nevezetes római szakácskönyve már tartalmaz pitereceptet. A középkorban azonban széles körben is elterjedt. A linzer vagy leveles tésztába zárt finomságok (húsok, zöldségek, gyümölcsök…) sokáig elálltak a tésztaburokban, így sokat kalandozó őseink bárhová magukkal tudták vinni, legyen szó zarándokútról vagy hosszú tengeri utakról.  Aztán, az idő múlásával minden ország kialakította a saját pite változatát…így született meg a tradicionális angol pite, a francia quiche, az olasz és spanyol empanada, vagy a szláv pirog.  Mivel újra a pite reneszánszát éljük, ezért remélem, hogy mi magyarok is képesek leszünk túllépni az almás pitén és újabb, különlegesebb ízekre leszünk nyitottak.

Íme tehát az én pite receptem, amit ezúttal próbáltam a tésztája segítségével egészségesebb formába hozni.

Hozzávalók:

Tészta:

6 ek teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt (természetesen lehet sima finomliszt is)
2 ek lenmagpehely (elhagyható)
1 tk szárított oregánó
1 tojássárgája
6 dkg vaj (vagy kókuszzsír)
½ mk só
1 mk ecet (pl. alma)
2-3 ek hideg víz

Töltelék:

25 dkg gomba (én bio fehér csiperkét használtam)
1 répa
1,5 dl tej
1 egész tojás
só és frissen őrölt bors (ízlés szerint)
1 tk kakukkfű
2 kis fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
friss petrezselyem
1 cs. mozarella sajt

Elkészítés:

Tészta:

A lisztet, a sót, a lenmagot és az oregánót egy tálba rakjuk és összekeverjük. Ezután hozzádolgozzuk a kockára vágott vajat, a tojássárgáját, az ecetet és a vizet. Alaposan összedolgozzuk, közepesen ruganyos tésztát kapunk. Tegyük a hűtőszekrénybe 2-3 órára. Közben készítsük el a tölteléket.

Töltelék:

A hagymát és két gerezd fokhagymát kockára vágjuk, és olívaolajon üvegesre pirítjuk. Hozzárakjuk a gombát, fűszerezzük, fedő alatt kb. 10 percet dinszteljük. Ezután hozzáadjuk a lereszelt sárgarépát és további 10 percet pároljuk.
Közben egy másik tálba öntjük a tejet, ehhez hozzáadjuk a tojást és villával felverjük a tejes- tojásos keveréket. A maradék egy gerezd fokhagymát belereszeljük, majd ezt is sózzuk, borsozzuk és a felaprított petrezselyemmel gazdagítjuk.

A tésztát kinyújtjuk, tetszőleges formába rakjuk és előmelegített 180 fokos sütőben 7 perc alatt elősütjük, vakon sütéssel.

Ha ezzel elkészültünk a zöldséges tölteléket ráhalmozzuk a félig sült pitetésztára és felöntjük a tojásos tejjel. Visszarakjuk a sütőbe, a hőmérsékletet mérsékeljük 170 fokra és 13-15 percig sütjük. Ezután vegyük ki és rakjuk rá a mozarella szeleteket. Majd utoljára toljuk vissza 5-7 percre, míg csábítóan rásül a sajt. Friss salátával és egy pohár fehérborral, fejedelmi ebéd. 🙂

Frissítés!

A pitét Dóri is elkészítette. Ő pulykadarálthússal gazdagította és így tálalta vacsorára. Mivel remekül néz ki, az íze is biztosan nagyon finom lehetett! Köszönöm, hogy elkészítetted a receptet! :))

Bevallom nektek, hogy az én kedvenc kekszem a digestive keksz. Különösen egy bizonyos angol fajtát szeretek… sajnos ebből bármikor, bármennyit képes vagyok elfogyasztani, a nap bármely szakában.:) Szeretem, hogy tele van finom rostokkal az íze pedig egyben édes és kellemesen sós, amellett pedig, hogy finom, még egészséges is.

Éppen ezért, megpróbáltam otthon elkészíteni a saját digestive keksz változatomat és nagyon jól működött. Igaz, kinézetre nem hasonlít a boltira, de az ízében… valami egészen fantasztikus lett!

Én a reggeli kávém mellé szoktam ropogtatni, de nagyon jó alap pl. különböző sajttortákhoz vagy más kekszes desszertek elkészítéséhez.

Hozzávalók:

7 dkg zabpehely (közepesen durvára darálva)
7 dkg teljes kiőrlésű liszt (tönköly vagy sima)
7 dkg vaj
1 db egész tojás
7 dkg barnacukor
1 nagy csipet só
1 ek melasz
1 mk sütőpor

A liszteket a sütőporral, a sóval és a cukorral elkeverjük, ezután hozzáadjuk a kiskockákra vágott vajat, utolsó lépésként a melaszt és tojást is hozzáadjuk és összeállítjuk a tésztát.

Egy-két órát pihentessük a hűtőben, hogy a vaj újra összeálljon.

Ezután csípjünk kis gombócokat a tésztából és lapogassuk ki. Előmelegített 180 fokos sütőben 7-8 perc alatt süssük meg. Rácson hagyjuk kihűlni, majd tegyük jól záródó dobozba. Mivel sokáig eláll, ezért hetekig is rájárhatunk! 😉

Most, hogy lassan a január vége felé járunk és beléptünk a farsangi időszakba, mindenkinek fánkot támad kedve sütni, és én sem voltam ezzel másképpen.

A fánk viszont az egyik legbűnösebb élvezet…így igyekeztem olyan változatot elkészíteni, ami kevésbé gyarapítja az úszógumikat…:) A cukrot a nálam a jól bevált eritritre, a fehér lisztet pedig tönkölylisztre cseréltem. Az eredeti receptemhez képest, annyit változtattam még rajta, hogy egy maréknyi finom aranymazsolával gazdagítottam a tésztát. Percek alatt elfogyott, higgyétek el, érdemes kipróbálni. Mennyeien könnyed és finom, valamint alakbarát.
Mivel nálam nagyon bevált a joghurtöntet, én ezzel tálaltam, de a páromnak pl. jobban ízlett házi baracklekvárral. Könnyű hétvégi csemege.

A fánk legendáját még szeretném nektek elmesélni, mert szerintem nagyon jópofa. 

A történet szerint élt Bécsben egy nagyon ügyes és népszerű pék asszony, akinek a kenyereiért folyton kígyózó sor állt. A nagy hajtást szegény pékné nem bírta sokáig és mérgében az újja hegyével felkapott egy éppen kelő kenyérdarabot és a várakozókra hajította. A dobást azonban elvétette és a tésztadarab a forró olajos lábasban landolt, ahol csábítóan arany barnára és illatosra sült. Történetünk hőse ezzel pedig azt érte el, hogy ezután már nem csak finom kenyereiért tolongott a sor, hanem az új finomságot is vitték, mint a cukrot, ez volt a Krapfen…:)

A fánk egyébként a termékenység és a házasság szimbóluma is. A régi időkben a háztűznéző, mindig a februári, farsangi időszakra esett. A mondák szerint, ha az érkező legény elfelezte a neki felkínált fánkot a ház eladósorban lévő leányával a szerelmét viszonozta és képletesen is megszületett az új frigy. A szalagos fánk pedig még ennél is egyértelműbb jelentéssel bír, az oldalán lévő szalag a karikagyűrű örökkévalóságát jelképezi.

A szép mesék után pedig következzen a recept:

Hozzávalók:

2 db egész tojás
4 ek xukor
1 csipet só

A tojásokat a xukor-ral és a csipet sóval habosra keverjük, ehhez kb. 5 perc szükséges robotgép segítségével.

180 g túró
2 ek tejföl

A túrót és a tejfölt villa segítségével áttörjük, majd óvatos, forgató mozdulatokkal a tojásos keverékhez adjuk.

3 ek liszt
½ tk sütőpor

Ezután hozzászitáljuk a sütőporos lisztet és gyengéden összekeverjük.

1 marék aranymazsola
½ tk vaníliaaroma

Utolsó lépésként a mazsolát és a vaníliát is hozzákeverjük.

A formákat alaposan kiolajozzuk és nyomózsák segítségével a tésztát beleadagoljuk. Előmelegített 180 fokos sütőben 25 perc alatt megsütjük. 

Egy újabb recept a 69. VKF fordulóra. Beismerem, hogy nagyon megfogtak ezek a trükkös tészták. 🙂 Csak úgy kavarog a fejemben a sok receptötlet a különböző lisztfajtákból. Mit is készíthetnék, máklisztből, amarántlisztből…stb.?

A palacsintát nálunk mindenki szereti, a kókuszt is, így hát adott volt az ötlet, hogy kókuszos palacsintát fogok készíteni. Kókuszlisztet még csak különböző kekszek elkészítéséhez használtam, így már nagyon vártam, hogy valami újabb édességet készíthessek belőle. A végeredmény egy nagyon kellemes ízű, puha, extrakókuszos palacsinta lett, aminek ráadásul nagyon alacsony a kalóriatartalma…kell ennél több? 😉

Hozzávalók: 2 főre

2  ek kókuszliszt
2  ek teljes kiőrlésű (tönköly) búzaliszt
1 ek édesítő (pl. eritrit)
0,5 dl szódavíz
késhegynyi sütőpor
2 db tojás

A töltelék lehet lekvár, kókuszkrém, de én fahéjas joghurt szósszal tálaltam. 🙂

Elkészítés:

A liszteket és a sütőport egy tálba rakjuk, hozzáadjuk az édesítőt. Ezután hozzáütjük a 2 db tojást és csomómentesre keverjük. Ezután annyi szódavízzel, vagy kókusztejjel öntjük fel, hogy híg palacsintatésztát kapjunk. A palacsinták kisütését, azonnal kezdjük meg, mert a kókuszliszt, gyorsan magába szívja a folyadékot és a tésztánk túl sűrű lesz.

Tálaljuk feltekerve vagy, ahogy én csináltam, kettéhajtva joghurtszósszal bőségesen leöntve. 🙂

(A tésztát csomómentesre keverjük ki, ez még a folyadékkal nem felöntött alaptészta)

A jelenlegi VKF 69. fordulójának témája a „trükkös tészták”, azaz valami olyan alaptésztából készült finomságot kellet elkészíteni, ami nem szokványos és mindennapi.

A tönkölylisztnek, már hónapok óta megszállottja vagyok, semmi sem eredményez olyan kellemes állagú és jóízű tésztát, mint ez a lisztfajta, ráadásul nagyon egészséges is, kell ennél több? 🙂 Teljesen beleépítettem a mindennapi étrendünkbe.
A kukoricaliszttel viszont még csak most ismerkedem. Sok jót hallottam róla, hogy a kekszeknek finom állagot és szép színt kölcsönöz, ezért mindenféleképpen ki akartam próbálni. Ez volt az első kísérlet, de meglehetősen büszke vagyok rá, mert tényleg jól sikerült.

Mivel javában a télben vagyunk, még mindig kívánom a melengető téli ízeket, úgy, mint a gyömbér vagy a narancs, így ezt a kekszet is ennek a két íznek a jegyében készítettem el.
Finom vajas keksz, ami sokáig eláll. Fantasztikus gyömbéres és narancsos az illata, amikor kinyitod a kekszes dobozt, igazi házi finomság! 🙂

Hozzávalók:

12,5 dkg kukoricaliszt
7,5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
½ tk sütőpor
10 dkg vaj
7,5 dkg barnacukor
1 egész tojás
1 ek joghurt
1 tk fahéj
½ tk gyömbérpor
1 tk vaníliaaroma
½ tk vérnarancsaroma (elhagyható)
1 narancs lereszelt héja
1 kk só

Elkészítés:

A két fajta lisztet összekeverem a sóval, a sütőporral és a fűszerekkel. Ezután összemorzsoljuk a kockára vágott vajjal. Hozzáütöm a tojást és beleöntöm az aromákat. Annyi joghurtot adok a tésztához, hogy jól formázható legyen. Egy-két órára a hűtőbe teszem, majd lisztezett felületen tetszőleges mintákra szaggatom. 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöm. Rácson kihűtöm és jól záródó dobozba elrakom. Igazán gyorsan és egyszerűen összedobható keksz, megéri elkészíteni! :))

Még nem említettem Nektek, de anyai ágon szerb származású vagyok, így a balkáni ételek mindig fontos szerepet kaptak nálunk a mindennapi étkezésben.

Gyakran került az asztalra burek, gibanica, és persze prója, csakhogy a reggeli finomságokat említsem.
A prója egyébként egy tradicionálisan szerb étel. Kukoricalisztből és túróból készül, kellemesen sós ízű, melyet natúr joghurttal fogyasztanak reggelire. A kísérletező kedvű, modern háziasszonyok már zöldfűszerekkel, vagy szárított paradicsommal is készítik. Én az eredeti változatot fogom most Nektek leírni, pontosan úgy, ahogy a nagymamám is készíti, és ahogyan én is kiskorom óta gyakran fogyasztom. Készítsétek el ti is, ha valami különleges reggelivel szeretnétek meglepni a családot. 🙂

Továbbá én ezzel a “nagymamás” recepttel “pályáznék” csokoládé reformer által kiírt 29. SAD fordulójára.

Hozzávalók:

Száraz hozzávalók:

1 csésze= 2,5 dl

1 csésze kukoricaliszt
1 csésze sima liszt
2 tk só
½ cs. sütőpor

Nedves hozzávalók:

200 gr túró (lehetőleg nem zsírszegény)
1 egész tojás
½  bögre buborékos ásványvíz
1 bögre tej
5 ek napraforgóolaj

Elkészítés:

Az egy tojást villa segítségével kicsit felverjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert liszteket és a sót. Ezután következnek a nedves hozzávalók, legutoljára a villával áttört túrót adjuk a keverékhez. Alaposan összekeverjük. Akkor jó az alaptésztánk, ha a palacsintatésztánál kicsit sűrűbb. Vigyázzunk, ne legyen túl sűrű, mert akkor kőkemény lesz a prójánk.

A sütéshez egy kis tepsit kikenünk margarinnal és kicsit kilisztezzük. A tésztának legalább 10 percet állnia kell, mielőtt szétterítjük a tepsiben. A sütést. öt percen keresztül 200 fokon kezdjük, majd a hőfokot vegyük le 180 fokra. Összesen süssük 30 percet addig, amíg a teteje szép aranybarna nem lesz.

A kész prójának, finom ropogós a kérge és puha a belseje.

Mi natúr joghurttal vagy kefirrel szoktuk tálalni, de nagyon finom ájvárral, vagy friss salátával egy könnyű ebédnek vagy vacsorának. 

(Az egységes sütés után, a prója aljának is szép aranybarnára kell sülnie)

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én minden évben a karácsony eltelte után, már a tavaszt és a nyarat kezdem el várni. Nem vagyok egy hideg időt kedvelő típus…:)

A jobb idő felelevenítésének érdekében készítettem el ezt a tortát (beismerem már a szilveszteri bulira…de idén kicsit hamarabb kezdtem el várni a tavaszt…:))

A puha három tojásos piskótaalapon, házi készítésű eperszósz terül el, azon pedig lágy ízű, pudingos citromkrém…hmmm, nagyon finom! Egyáltalán nem tömény és túlzóan cukros, egy könnyű vacsora után többeknek két szelet is lecsúszott…;)

Gyorsan elkészítető, dekoratív és finom, érdemes belevágni az elkészítésébe. 🙂

Hozzávalók:

Piskóta:

3 tojás
4 ek cukor
3 púpozott ek finomliszt
késhegynyi sütőpor

A piskótához a tojásokat kettéválasztjuk. A sárgáját két evőkanál cukorral kihabosítjuk. Ezután a maradék cukorból és a tojásfehérjéből kemény habot verünk. A két masszát lassú forgató mozdulatokkal összekeverjük, majd rászitáljuk a sütőporos lisztet és azt is könnyedén a masszához dolgozzuk. Előmelegített 180 fokos sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük.

Eperszósz

450 gr fagyasztott, vagy szezon idején friss eper
2 ek cukor
1 tasak vaníliás cukor

Az epret és a cukrokat egy tapadásmentes teflonlábasba rakjuk és 35-40 perc alatt a lekvárnál kicsit hígabb sűrűségű szószt főzünk belőle. Ezután félrerakjuk és kihűtjük.

Citromkrém:

1 tasak vaníliás pudingpor
1 tasak tejszínízű pudingpor
3 citrom leve és héja
1 kis doboz joghurt
3 ek cukor
6 dl tej

Az 5 dl tejhez hozzáreszeljük a citromok héját és felrakjuk a gázra felforrni. Az egy dl tejben csomómentesre keverjük a 3 ek cukrot és a két tasak pudingport. Ha a tej gyöngyözni kezd az edény oldalánál, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a pudingos-tejes alapot és megfőzzük a pudingot. Kihűlés után hozzáadjuk a joghurtot és a 3 db citrom kifacsart levét majd konyhai robotgép segítségével felhabosítjuk a krémet.

A torta összeállítása

A piskótát kés segítségével leválasztjuk a tortaforma oldaláról, majd visszarakjuk a tortakarikát. A tészta tetején egyenletesen eloszlatjuk az eperszószt, majd a citromkrémet is. Óvatosan ütögessük a formát a felülethez, amelyen dolgozunk, hogy a citromkrém, még egyenletesebben terüljön el a piskóta tetején. Egy éjszakát hűtsük a hűtőben és tálalás előtt kedvünk szerint dekoráljuk ki. Én a díszítéshez friss citromot, koktélcseresznyét és friss eper hiányában liofilizált eperrel használtam.

A recept elkészítéséhez Andi is kedvet kapott, íme az ő csodaszép tortája: