Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

Nálunk már hagyománnyá vált, hogy minden évben az október 23.-i hosszú hétvégén kirándulni megyünk egy pár napra a barátokkal. Idén sem volt ez másképpen. Most is, mint általában, az ország észak-keleti részét választottuk ki, és Füzér környékén szálltunk meg.
Csodás erdők vannak errefelé, amelyek az évnek ebben a szakában fantasztikus színekben játszanak, érdekes és mesés várromok, és persze jó hírű, tokaji borokkal teli borospincék.

De visszatérve a sütire. Idén is több harapnivalóval készültem erre a kirándulásra. Sütöttem édeseket és sósat, hogy a hosszú erdei túrák és az éjszakába nyúló beszélgetések alkalmával legyen mihez nyúlni. 🙂 Készült, tahinis- diós keksz, kecskesajtos- oregános stangli (ezekről majd később…) és házi vaníliás karika.

Ez utóbbi nekem már évek (vagy évtizedek) óta az autentikus kirándulós sütit jelenti. Kiskoromban mindig azzal nyüstöltem a szüleimet, hogy a kirándulásokra én bizony ilyet kérek. Még mindig emlékszem az érzésre, hogy milyen nagy dolognak számított, amikor kinyitottam. Minden gyerek körém sereglett, mert nem volt olyan, aki ne szerette volna ezt a finomságot.
Nem is csoda, hiszen a gazdag vaníliás íz, az omlós kekszalap és a roppanós csokoládéréteg, még ma is mindenkit levesz a lábáról. Nem volt kérdés, hogy idén sem hagyhatom ki, de ezúttal én akartam házilag elkészíteni.

Jó érzés volt tudni, hogy pontosan miből készült a keksz, hiszen minden összetevőjét én raktam bele. Nem sajnáltam belőle a jó minőségű vaníliaaromát és, mivel ez már egy „felnőttes változatban” készült édesség, magas kakaótartalmú csokoládéból készítettem a talpát. Esztétikailag persze nem olyan mint a bolti, de az íze mindenért kárpótol.  Nagy sikert aratott a barátok körében, oly annyira, hogy a következő adagot már meg is rendelték belőle! :-))

Hozzávalók:

10 dkg vaj (csak vaj, nem margarin!)
8 dkg porcukor
2 tk vaníliaaroma (vagy egy vaníliabab kikapart magjai)
23 dkg liszt + egy kevés a nyújtáshoz
1 csipet só
1 tojássárgája
0,5 tk sütőpor

Máz:
10 dkg csokoládé
1 ek étolaj

Elkészítés:

A feldarabolt vajat a porcukorral habosra keverjük és hozzárakjuk a vaníliaaromát/ vaníliamagokat.  Ezután hozzászitáljuk a lisztet, a sót, a tojássárgáját és a sütőport, majd alaposan összegyúrjuk a tésztát. A tésztát fóliába csomagoljuk és kb. 30 percre a hűtőbe rakjuk.

Ha letelt a pihentetés ideje, a tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk (0,5-1 cm vastagra) és karikaformát szaggatunk belőle (pl. egy nagyobb és egy kisebb pogácsaszaggató segítségével).

Előmelegített 180 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. Eközben a csokoládét gőz felett felolvasztjuk és hozzácsepegtetjük az olajat, majd összekeverjük. Ha kekszek kihűltek egyik oldalukat belemártjuk és lefordítva hagyjuk megdermedni a csokit. Egy-két óra múlva már fogyasztható is, de lezárt dobozban napokig eláll.

Ezt a különleges tortát a SAD 27. fordulójára készítettem, melynek témáját ezúttal Csigabige gasztroblogger kollegina alkotta meg. 🙂
Örültem ennek a témakörnek, mert nagyon gyakran használok mézet a különböző desszertek édesítéséhez. Ez a finom, aranyló nektár nemcsak kinézetével és ízével vonzza a sütni és főzni kedvelőket, hanem azért is mert egészséges.

A méz jótékony hatásait már a sumérok, egyiptomiak és görögök is felismerték, éppen ezért már az antik idők óta szerves része az emberi táplálkozásnak. Ez nem is csoda, hiszen antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatású, a háborúk során például sebek fertőtlenítésére is használták.
A középkor patikáiban már nagyon sok betegség ellen kínálták. A népi gyógyászatban fájdalomcsillapítóként és köptetőként a házipatikák szerves része volt. Gyógyhatása azonban csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. Baktériumölő hatását, enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják.

De térjünk vissza a gránátalma tortára. 🙂 Ennek a desszertnek az alapja,  egy könnyű, puha és levegős piskóta, amin joghurtos, tejszínes krém terül el, amely (hogy fokozzuk az orientális ízhatást) tört kardamommal, egy pici grenadinnal (azaz gránátalmasziruppal) és erdei mézzel van megbolondítva. Remélem ti is kedvet kaptok ezekhez a mesés hozzávalókhoz, amik az Ezeregyéjszaka meséinek ízvilágát juttatja az eszünkbe. Nem túl gejl és igazán könnyű elkészíteni.

Mivel én egy minitortát készítettem, ezért dupla mennyiségeket fogok majd megadni a hozzávalóknál.

Hozzávalók:

Piskóta:

2 db tojás
4 dkg cukor
4 dkg liszt
1 csipet só

A tojásokat kettéválasztjuk. A sárgáját 2 dkg cukorral kihabosítjuk, ezután a fehérjéhez hozzáadjuk a maradék, azaz a másik 2 dkg cukrot és a csipet sóval kemény habot verünk belőle. A két masszát óvatosan összevegyítjük, ha ezzel elkészültünk a lisztet a keverék tetejére szitáljuk és átforgató mozdulattal óvatosan összekeverjük. Ez garantálja majd a piskótánk könnyedségét. Kivajazott tortaformába rakjuk és előmelegített 175 fokos sütőben 12-15 perc alatt megsütjük a piskótánkat.

Krém:

400 g (1 nagy pohár) görögjoghurt
2 dl tejszín
1 tk grenadinszirup (elhagyható)
2 szem zöld kardamommag mozsárban összetörve (a héját én leszedtem, és csak az apró fekete magokat törtem meg.)
3 ek méz
1 tasak zselatinfix por

A torta tetejére:
1 egész gránátalma kikapargatott magja
3 ek szeletelt mandula, megpirítva

A krém összeállításához tegyük egy nagy keverőtálba a joghurtot, a tejszínt, a kardamomot, a mézet valamint a grenadint és kezdjük el összedolgozni robotgép segítségével, ha félig felhabosítottuk folyamatos keverés közben adjuk hozzá a zselatinfixet és fejezzük be a krém felverését. Miután elértük a kívánt állagot, egyenletesen oszlassuk el a kihűlt piskóta tetején és rakjuk be a hűtőszekrénybe pár percre. Közben kaparjuk ki a gránátalma magját és kicsit pirítsuk meg a mandulát. Ezután kedvünk szerint díszítsük fel a tortát és rakjuk vissza a hűtőbe megdermedni (2-3 órára).

A blogostoló játékban szintén először veszek részt, de hatalmas lelkesedéssel. 🙂 Fűszermánia Gabi és Fortuna, Olgis- alias bloggeranyó receptjeit sorsolták nekem. Szegről-végről már ismerős volt Olgis és a blogja, így örültem, hogy egy „ismerőstől” próbálhatok ki receptet. Az elmúlt napokban tehát mélyebben is beleástam magam Bloggeranyó írásaiba és bevallom nem volt könnyű dolgom. A blogon számtalan kiváló receptet találtam és a választás, hogy melyiket készítsem el, igencsak nehéz feladatnak bizonyult, de végül megtaláltam…:)

A kenyér világnapja október 16-ra esik, így ezen a napon mindenképpen szerettem volna a tiszteltet megadni a nagy események és hála Olgisnak egy egyszerű, de annál nagyszerűbb ötletet adott, amit mindenképpen szerettem volna Veletek is megosztani.

A krumpli lángos ősi magyar étel, így örültem, hogy erre esett a választásom. Nagyon szeretem feleleveníteni a régi dolgokat, mert fontosnak tartom, hogy a mai modern és rohanó világukban néha visszanyúljunk a gyökereinkhez.

Olgis receptjéhez képest annyit változtattam, hogy a tésztába került a balkonon termő finom és illatos rozmaringból, valamint nem olajozott serpenyőben, hanem tepsiben sütöttem. (Képzeljétek, mikor már a tészta készen lett és éppen álltam volna neki sütni, elment a gáz… hála a lent bőszen dolgozó szerelőknek… először nagyon mérges voltam, de így jött a tepsis lángos ötlete, ami meglepően jó). Egy kis olívaolaját raktam a lángosok alá és a tetejüket is megkentem egy-egy cseppel. Így az eredmény egy kevésbé zsíros, de annál különlegesebb finomság lett. 🙂

Az eredeti recept: http://bloggeranyo.blogspot.hu/2010/04/maradekbol-vacsora.html

Íme tehát a recept:

Hozzávalók:

10 dkg főtt és áttört burgonya
1 db egész tojás
1 késhegynyi szódabikarbóna
1 tk só
frissen őrölt bors, ízlés szerint
1 rozmaringág felaprított levelei
kb. 15 dkg liszt (vagy amennyit a krumpli felvesz, hogy könnyen nyújtható legyen)

Elkészítés:

A megfőtt burgonyát összetörjük, hozzárakjuk az egy darab tojást, a fűszereket és a szódabikarbónával elkevert lisztet. Kézzel tésztát gyúrunk belőle és kb. 30 percet pihentetjük. Ezután kinyújtjuk, és kis lángosokat formázunk. Ezután a választott módon olajozott serpenyőben, vagy tepsiben megsütjük őket (tepsi esetén 200 fokon kb. 20 perc). Mi frissen fokhagymás vajjal és teával fogyasztottuk vacsorára, de bármilyen étel kísérőjének nagyszerű. Próbáljátok ki ti is ezt az egyszerű, de annál fantasztikusabb receptet! 🙂

Megígértem, hogy minden elkészített műveteket feltöltöm az aktuális recept alá. Nagyon boldog vagyok, hogy Nektek is jól sikerülnek a receptjeim és sikert arattok velük!

A következő képet Anditól kaptam, aki vacsorára készítette el a krumplilángos tepsis változatát, amelyet tejföllel és fokhagymás vajjal kínált.

Köszönöm a képet Andi, nagyon jól néz ki!! 🙂  Jó sütögetést és várom a továbbiakban elkészített finomságok képeit!

Az elmúlt időszakban valahogy kedvet kaptam a kenyerek, zsemlék, kiflik sütéséhez. Talán azért, mert ezekből többet fogyasztunk, mint az édesebb desszertekből.
Az igazság az, hogy néha túlságosan is jól sikerülnek a bevásárló körútjaim és ilyen-olyan magokkal, korpákkal és „egészséges”lisztekkel megpakolva érek haza, anélkül, hogy pontosan átgondoltam volna, hogy mi is fog készülni belőlük…:-) Így voltam a régóta a konyhaszekrényben senyvedő lenmaggal is. Szoktam persze használni, salátákra és joghurtba, de mégsem fogyott olyan sikeresen, mint azt szerettem volna. A kenyerek és különböző pékáruk ebből a szempontból viszont nagyszerűek, mert az otthon fellelhető mag, liszt és egyéb reform alapanyagok kiválóan felhasználhatóak hozzájuk.

A lenmagot egyébként is érdemes mindennapi étrendünkbe beépíteni. Ez ugyanis a legjobb növényi forrása az Omega 3 és Omega 6 zsírsavaknak (ha nincs lehetőségünk sok halat fogyasztani, ezzel részben helyettesíthető), ezek pedig elengedhetetlenek a szív megfelelő működéséhez, de a csontok egészségéért, a vérnyomás kordában tartásáért is felelősek, ugyanakkor a pattanásokra is kiváló gyógymódot jelentenek. A legkedvezőbb hatással pedig az emésztőrendszerre van.

Ezeket a lenmagos kockákat csicsókakrémleves mellé tálaltam, de másnap reggelire is csodásan puhák és frissek voltak, így szendvicsalapnak is tökéletesek.

Hozzávalók 5-6 zsemlécskéhez:

Kovász:

1 dl langyos tej
1 tk barnacukor
1 tasak porélesztő

A hozzávalókat óvatosan elkeverjük, és 10-15 percig hagyjuk felfutni.

Tészta:

7 ek rozsliszt
7 ek finomliszt
1 ek búzasikér
1,5 ek lenmag őrlemény
1 tk őrölt köménymag
1 ek só
1,5 ek tejföl

1 egész tojás a kenéshez

A hozzávalókat vegyítsük el egy nagy tálban és adjuk hozzá a kovászt. Jól dolgozzuk össze és dagasszuk ki (kb. 5-6 alatt). Meleg helyen letakarva 45 percig kelesszük. Lisztezett munkafelületen gyúrjuk át, picit nyújtsuk ki (kb. 3 cm vastagra) és derelyevágóval vágjunk a tésztából egyenlő kockákat. A tetejüket vágjuk be és kenjük le az egész tojással, majd szórjuk meg lenmaggal.

A sütőt melegítsük elő 190 fokra és hagyjuk még pihenni a zsemléket kb. 15 percig. Ezután rakjuk be őket, süssük 25-30 percig még a tetejük arany barnára nem pirul.

Szeretem a magos pékárukat. Finom telt, magvas ízt kölcsönöznek a tésztának és valahogy gazdagabb az összhatás, amikor egy finom magra ráharapunk falatozás közben (legalább is én, kedvelem azt az érzést). Éppen ezért, igyekszem ezekkel a nagyszerű hozzávalókkal gazdagítani a kenyereket, zsemléket, kifliket, amiket sütök. 🙂

Nemcsak azért mert finom (persze elsősorban azért…), hanem azért is, mert egészséges.
Jó, nem mondom, hogy zsákszámra együk a magvakat, mert az nem tanácsos, hacsak nem hízókúrán vagyunk.
Az előző postban a sütőtök pozitív hatásait mutattam be, most pedig következzen a tökmag… röviden.:)

Először is, jó megoldás az álmatlanságra, mivel aminosavban gazdag ezért a stressz kiváló ellenszere is. Kezeli és regenerálja a bőrt (cink tartalma miatt), óvja a szívet, mivel kiváló magnézium forrás, ezért a szívinfarktus megelőzésében is hatékony, továbbá enyhíti a köszvény okozta panaszokat.

Ajánlom, így a tökszezon kellős közepén, ha sütőtököt készítünk, ne dobjuk ki a magját, hanem mossuk át és szárítsuk ki. Kiválóan alkalmas saláták gazdagítására, vagy süssétek meg belőle pl. ezeket a finom kis stanglikat. :))

Hozzávalók:

Kovász:

2 dkg élesztő
1 dl langyos tej
8 dkg finomliszt
1 kk porcukor
A kovász hozzávalóit összevegyítjük, és 15 percig hagyjuk összeérni.

Tészta:

20 dkg teljes kiőrlésű liszt
10 dkg finomliszt
1 ek tökmagolaj
1 ek só
0,5 dl langyos víz
2 ek durvára aprított tökmag

Elkészítés:

A tészta alapanyagait egy nagy tálba halmozzuk. Hozzáadjuk a kész kovászt, alaposan összedolgozzuk és kidagasztjuk. 45 percre rakjuk meleg helyre a tésztát megkelni.

Ha letelt a kelési idő, borítsuk lisztezett munkafelületre a tésztát és osszuk egyenlő részekre (5-6 normálméretű stangli jön ki ebből az alapanyag mennyiségből.) Formázzunk belőle kifliket(ahogy itt tettük: https://brioche.cafeblog.hu/2014/09/23/vajas-kifli/), de ne hajtsuk be patkóformára, hanem hagyjuk „egyenesben”, mert ettől lesz stangli. 🙂

Kenjük le egész, felvert tojással, pengével vagy késsel vagdossuk be és hagyjuk  pihenni további 15 percet. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Tegyük be a stanglikat és süssük 30-35 percet még aranyszínűre nem sülnek. Jó étvágyat! 😉

Végre itt van a sütőtök szezon!! 🙂 Nagyon szeretem, mert szuper finom és ráadásul a legegészségesebb zöldségek egyike. A színe is fantasztikus, visszavonhatatlanul is az őszt juttatja az eszembe…

Tudtátok, hogy már az indiánok is felismerték jótékony hatásait és kígyómarás kezelésére, valamint a szeplők eltüntetésére használták? Manapság pedig már tudományosan is alátámasztott, hogy ez a nagyszerű étek rengeteg kalciumot, cinket, mangánt,vasat, foszfort, C-vitamint, karotint, A, B1, B2, B6 vitaminokat tartalmaz. Alkalmas a gyulladásos betegségek kezelésére, különösen nagy hatékonyságot mutat megfázásos, meghűléses megbetegedések esetében, de remekül alkalmazható tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésére is. A sütőtök enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat és a fogyasztása szebbé varázsolja bőrünket. Szinte még felsorolni is hosszú, hogy mi mindenre alkalmas… Annál jobbat, pedig, hogy süteményekbe is nagyszerűen belecsempészhető, elképzelni sem tudok. Én most egy különleges desszertet alkottam, a finom vajas- diós linzeralapra, fűszeres, mézes, sütőtökrémet raktam. A csillagdíszítésnek köszönhetően pedig minden gyerkőc örömmel fogja kipróbálni ezt a „vitamindús” édességet.

Hozzávalók:

Tészta:

15 dkg finomliszt
5 dkg dió
10 dkg vaj
8 dkg porcukor
1 egész tojás
1 késhegnyi sütőpor

Krém:
40 dkg sütőtök (megsütve, kikaparva a héjából)
3 ek méz
1 ek mézeskalács fűszerkeverék (vagy kínai öt fűszer)
1 kk fahéj
1 egész tojás
1 dl tejszín (én rizstejszínt használtam)

Elkészítés:

A lisztet összekeverjük a sütőporral, cukorral és a dióval. A felkockázott vajat hozzámorzsoljuk, a végén hozzáadjuk az egy tojást is, és összegyúrjuk. Kb. 30 percre rakjuk a linzertésztát a hűtőszekrénybe.

Közben készítsük el a krémet. A sütőtököt, amit kikapargattunk a héjából rakjuk egy lábasba és adjuk hozzá a maradék hozzávalókat, azaz a fűszert, a mézet, a tojást és a tejszínt. Keverjük jól össze, gyűjtsünk alá és főzzük össze (nem kell sokáig forralni). Ha kész hűtsük ki a krémet.

A tésztát rakjuk lisztezett felületre. Kb. az 1/3 részét vágjuk le. A maradékot nyújtsuk ki és rakjuk a piteformába vagy más sütőtálba. Készítsünk kicsi peremet a tésztának, hogy a krém abban tudjon majd „csücsülni”. Az alját szurkáljuk meg villával és 180 fokon 7-8 perc alatt süssük elő. Ezután vegyük ki, halmozzuk rá a sütőtökkrémet és a maradék tésztából készítsünk rá díszítést (csillag, szív, virágok vagy akár rácsot, amihez éppen kedvünk van- vagy attól függően, hogy gyerek, vagy felnőtt sereget várunk vendégségbe…:)) és kenjük le tojással.

A hétköznapokon nagyon figyelek arra, hogy egészségesen táplálkozzunk, kerüljük a fehérkenyeret és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk. A hétvégéken azonban néha szoktunk egy kicsit csalni… ilyenkor jól esnek a ráérős reggelik péksütivel, hosszú beszélgetésekkel és lustálkodással. Ettől szép az élet, hogy néha engedünk a kísértésnek, a hétköznapokból, úgyis több van, ráérünk akkor tudatosan élni.  :-))

Ez a puha, finom, légiesen könnyű csigácska, tejföllel, sajttal és itthon termett zöldfűszerekkel töltött. Viszonylag hamar elkészíthető, mennyeien finom reggeli vagy uzsonna. Az a jó benne, hogy ez a tészta könnyen variálható, ha úgy tartja kedvünk édes változatban is készíthetjük. Ilyenkor tölthetjük, kakaóval, fahéjjal, lekvárral, almával, amivel csak a kedvünk tartja… én most sós változatra vágytam, és nem bántam meg, mert az illat, ami reggel belengte a konyhát, a sült sajt és a fűszerek illata…, nos, nem is ecsetelném tovább, próbáljátok inkább ki! 😉

Hozzávalók:

27 dkg finomliszt
1 tk só
1 tk oregánó (friss vagy szárított)
2 dkg élesztő
1 dl tej
1 kk cukor
1 tojás
7 dkg margarin

Töltelék:

3 ek tejföl
1 tk kakukkfű
1 ek oregánó
10 dkg reszelt trapista
A kenéshez egy egész tojás

Elkészítés:

Az élesztőt futtassuk fel a langyos, cukros tejben, 10 percre rakjuk félre. Közben a lisztet szitáljuk egy nagy tálba, keverjük össze a sóval és az oregánóval. Ezután adjuk hozzá a tojást, az olvasztott (kihűlt) margarint és az élesztős tejet. Jól dolgozzuk össze, pár percig dagasszuk. Ha tésztánk kész, rakjuk meleg helyre 45 percet kelni.
Ha megkelt, lisztezett felületen gyúrjuk át és nyújtsuk ki. Kenjük meg a tejföllel, szórjuk meg a zöldfűszerekkel (ezt én mozsárban pépesre törtem és úgy adtam hozzá), és a trappistával.

A széleit hajtsuk kicsit be és csavarjuk fel. Éles késsel vágjuk egyenlő részekre és rakjuk sütőpapíros tepsire. Kenjük le a tojással. Közben a sütőt melegítsük elő 180 fokra. Kb. 15 perc után rakjuk be a csigákat és süssük 35-40 percet, még aranyszínűre nem sülnek.

Alma, alma és újra csak alma… mert finom és egészséges, és mert nagyszerű sütiket lehet belőle készíteni. :)) Ez a recept a „szombat reggeli” projektem legújabb tagja. A finom foszlós kalácsalapba ezúttal gyömbéres almatölteléket raktam és kerek formára alakítottam, hogy egy kicsit rendhagyó legyen. A tésztája isteni és még napok múlva is puha… érdemes megsütni, mert más kalácsalapnak, fonottnak, töltöttnek egyaránt megfelelő. Azt hiszem kelt tészta rajongó lettem!! 🙂

Hozzávalók:

25 dkg finom és rétesliszt fele-fele arányban
0,5 dl tej
2 db tojássárgája
1 csipet só
egy fél citrom héja
5 dkg porcukor
5 dkg vaj

Kovász:
4 dl langyos tej
2 dkg élesztő
1 dkg porcukor
4 dkg finom és rétesliszt fele-fele arányban

Töltelék:

5 db közepes alma
3 ek porcukor
1 kk gyömbérpor
1 kk fahéj

Opcionálisan, kandírozott gyömbér vagy mazsola

Elkészítés:

Első lépésként most is a kovászt készítjük el. A langyos, cukros tejbe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadjuk a lisztet, majd fakanállal összekeverjük. Kb. 30 percet szobahőmérsékleten hagyjuk kelni.

Egy keverőtálba rakjuk az előmelegített lisztet (én a mikróban legkisebb fokozaton egy percig melegítettem), elkeverjük benne a sót, a cukrot és a reszelt citromhéjat. Beletesszük a 2 tojássárgáját, az olvasztott (nem forró) vajat és ráöntjük a megkelt kovászt valamint a tejet. A tésztát jól kidolgozzuk és meleg helyen kb. 45 percig kelesztjük.
Amíg a kalácstésztánk szépen kel, addig van időnk előkészíteni a tölteléket. Egy teflonlábasba belerakjuk a megtisztított és lereszelt almát, hozzáadjuk a gyömbérport, majd pépesre főzzük.

A megkelt kalácstésztát lisztezett felületen egyenletesre kinyújtjuk és vékonyan megszórjuk zsemlemorzsával (hogy a töltelék ne áztassa el az tésztát). Ezután ráhalmozzuk az almatölteléket, amit megszórunk a fahéjascukorral és a kandírozott gyömbérrel (ez kiválóan helyettesíthető mazsolával is).

Tekercset formázunk belőle (mint amikor piskótatekercset készítünk) és levágjuk a két végét. A tekercs végeit összecsípjük, a koszorú közepére berakjuk a kalács két levágott végét. (Ez nagyon mutatós lesz, mivel virágdísznek fog tűnni… anélkül, hogy különösebben ügyeskedtünk volna a díszítéssel.)Kenjük meg tojással és előmelegített 180 fokos sütőben süssük 40-45 percet. Langyosan tálaljuk és utazzunk vissza a múltba, amikor még friss kaláccsal kezdték a napot az emberek.  :-))

A párom, munkájából adódóan, sokat utazik. Nem egyszer a tengerentúlra is volt már szerencséje ellátogatnia. Az egyik ilyen utazás alkalmával kaptam tőle eredeti kanadai juharszirupot, csodaszép, csatos üvegben, amolyan jó nagy fél literes „kiadásban”… Valljuk meg, ez az alapanyag nem olyan, amit mi magyarok, nap, mint nap használunk a konyhában, így hát az eredményes felhasználására, mindig nagy feladatként tekintettem. Mégsem hagyhattam, hogy a csodaszép, borostyánosan aranyló szirup kárba vesszen. 🙂
A kekszek iránti szeretetemről már írtam itt a blogon. Mindig kell, hogy valami lapuljon a kekszes dobozomban, kávé, tea mellé ropogtatni. A juharszirup ezeknek a kekszeknek vált rendszeres alapanyagává. Most azt a változatot szeretném veletek megosztani, ami a legjobban bevált juharszirupos apró süti receptem lett.

Hozzávalók:

18 dkg liszt
fél kk szódabikarbóna
8 dkg vaj
5 dkg barnacukor
4 ek juharszirup
1 egész tojás

Elkészítés:

Mint minden keksznek, ennek sem nagy mutatvány az elkészítése, tíz percnél tovább biztos nem fog tartani senkinek. :-))

A lisztet és a szódabikarbónát összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a vajat és összemorzsoljuk. Ha elkészült a vajas lisztmorzsánk, beleütjük az egy egész tojást, hozzárakjuk a barnacukrot, és a juharszirupot. Alaposan összegyúrjuk és az illatos tésztát, fóliába csomagolva egy órára hűtőbe rakjuk.

Ha letelt az egy óra, lisztezett felületen, kívánt formára szaggatjuk a szépen formázható tésztát. Megkenjük tojással és, ha kedvünk tartja, díszítsük dióval, mandulával.