Brioche, avagy kalandozások a desszertek világában- Inzulinrezisztens barát alapanyagok felhasználásával

A mai napon is egy „sós” bejegyzéssel érkezem. Nagyon szép karfiolt sikerült a piacon vennem, szombat lévén pedig semmi extrára nem vágytunk ebédre, így ebből a zsenge karfiolból krémleves készült. Úgy gondoltam, hogy a levest valamivel mégis érdemes lenne feldobni… eszembe jutott, hogy a hűtőben csücsül egy fél üveg pesto és azt is kellene valahogy hasznosítani. Ebből született tehát ez a finom, fonott kenyérke. Higgyétek el, nem gondoltam én sem, de amikor a levessel a langyos kenyeret eszegettük rájöttem, hogy a pesto és a karfiol házassága az egekben köttetett… 😉

Hozzávalók:

Kovász:

2 dkg élesztő
1 dl langyos tej
8 dkg finomliszt
1 kk porcukor
A kovász hozzávalóit összevegyítjük, és 15 percig hagyjuk összeérni.

Kenyértészta:

10 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg finomliszt
1 ek olívaolaj
1 ek só
0,5 dl langyos víz

A két fajta lisztet és a sót összekeverjük. Ezután hozzárakjuk a kész kovászt, az egy evőkanál olívaolajat és a vizet. Jól összedolgozzuk és megdagasztjuk. Egy órát langyos helyen kelesztjük. Ezután lisztezett deszkán kinyújtjuk és megkenjük a pestoval.

Feltekerjük, majd a tekercset függőlegesen kettévágjuk, úgy hogy a végét (kb. 5 cm) egyben hagyjuk. (Vigyázzunk, mert a pesto hajlamos ilyenkor kifolyni, ezért olyan felületen dolgozzunk, amit aztán könnyen le tudunk tisztítani.) Ha megvan a két tésztavégünk, egymásra tekerjük és „összecsípjük” az alsó végét. A sütőt gyújtsuk be és melegítsük elő 190 fokra. További 15 percig pihentessük a kenyeret, majd toljuk a forró a sütőbe 30 percre.

Most, egy rendhagyó posztot szeretnék írni. A mai napon kaptam egy pár képet, egy nagyon kedves olvasómtól, aki elkészítette a burgonyás- kakaós sütimet, amit itt (https://brioche.cafeblog.hu/2014/09/07/a-legpuhabb-kakaos-sutemeny/) a blogon már olvashattatok.

Nagyon örülök, amikor visszajelzéseket kapok arról, ha tetszenek Nektek a receptek és el is készítitek azokat. A ti sikeretek az én sikerem is! 🙂

Éppen ezért, ha úgy tartja kedvetek, hogy szeretnétek megosztani velem is az elkészült sütiket, várom a fotókat, élményeket és tapasztalatokat a briocheblog@freemail.hu címre! Ezentúl minden elkészített desszertet az aktuális recept alá fel is töltöm!

Szép hétvégét és kellemes sütögetést!

Íme tehát, Andi képei, amik egyenesen Münchenből érkeztek:

Ez lesz az első VKF indulásom és bevallom nagyon izgatott vagyok miatta. 🙂 Amikor megláttam a kiírást rögtön eldöntöttem, hogy szeretnék pályázni, ugyanis nagyon megtetszett a „minden ízű gyümölcs” témája.

Sokáig törtem a fejemet, hogy milyen gyümölccsel „induljak”, mivel idén nagyon gazdag termés volt, csak úgy roskadoznak a piaci standok, bőven volt választási lehetőség… Meglepőmódon én mégis a jól ismert (és nem szezonális) banán mellett tettem le a voksomat. Ez a trópusi gyümölcs felnőttek és gyerekek egyaránt nagy kedvence, sütit varázsolni belőle pedig mindig nagy élmény. Ezúttal a banánt, finom dióval és gazdagon krémes görög joghurttal kombináltam. Remélem, elnyeri a tetszéseket és ti magatok is megsütitek ezt az egyszerű, de annál mutatósabb és finomabb sütit! :))

Hozzávalók:

Tészta:

100 g finomliszt
2 ek darált dió
fél csomag sütőpor
150 g görög joghurt
100 g porcukor
2 tojás
1 tk vanília kivonat
0,6 dl étolaj
Krém:

200 ml habtejszín
250 gr görögjoghurt
3 ek porcukor
4 ek darált dió
1 ek zselatinpor
2 db érett banán

A díszítéshez:

Egész dió darabok

A sütit a tészta elkészítésével kezdjük. A száraz alapanyagokat, azaz a lisztet, a sütőport és a diót elkeverjük. Ezután egy keverőtálban a joghurtot, a cukrot, a 2 db egész tojást, a vaníliát és az olajat robotgéppel összedolgozzuk. Következő lépésként a két alapot (száraz és nedves hozzávalókat) alaposan összeforgatjuk. Előmelegített sütőben (160 fokos) 35-40 percet süssük a tésztát. (Én egy nagyobbacska tepsiben 25*35 cm-es tepsiben sütöttem. Ebben nem fog hatalmasra nőni tészta, így, ha elkészült könnyedén elfelezhetjük és a két lapot egymásra rakhatjuk)

Amíg sül a tésztánk, készítsük el a krémet.

A két banánt turmixszoljuk össze. Egy tálba öntsük bele a habtejszínt, a joghurtot, a cukrot, majd kezdjük el felverni, kb. félidőnél adjuk hozzá a pépesített banánt és a diót, majd folytassuk a krém felverését. Közben az egy evőkanálnyi zselatinport oldjuk fel 4 evőkanálnyi vízben és addig melegítsük, amíg teljesen fel nem oldódik (FONTOS: forralni nem szabad!) Ha a krémünket megfelelően habosra felvertük (kb. 4-5 perc alatt) keverjük hozzá a langyos zselatint és alaposan dolgozzuk el.

A tésztát felezzük el, az alsó részén szépen oszlassuk el a krém 2/3 részét. Helyezzük rá a másik tésztalapot, óvatosan nyomkodjuk rá és a tetejét fedjük be a maradék krémmel. A sütinket egész dió darabokkal (vagy tetszés szerint) díszítsük ki.

Az utóbbi időben rákaptam a péksütik készítésére. Nagyon szeretjük a kiflit, igazi vajjal és kakaóval reggelire. Mostanában viszont nagyon el tudok szomorodni attól, hogy milyen kifliket lehet kapni a boltokban (tisztelet a kivételnek, mert azokból is van szerencsére) … biztos mindenkinek ismerősek a kőkemény, beltartalom nélküli, kifli formájú „valamik”. Mindenesetre, ezeket nem szívesen rakom reggelente az asztalra. Ezért határoztam el, hogy most én fogok, igazi jó kis békebeli, puha, vajas kifliket készíteni. Ez a recept pont olyan lett, amit szerettem volna … a hozzávalókból 5 nagyobbacska kifli készülhet, de lehet akár 6 kisebbet is kihozni belőle.

Első lépésként előző este elkészítjük a kovászt.

Hozzávalók:

Kovász:

7 dkg liszt ( finomliszt)
2 dkg élesztő
0,7 dl langyos víz
0,5 ek napraforgóolaj

A langyos vízben elmorzsoljuk és csomómentesre keverjük a friss élesztőt. Ezután hozzádolgozzuk a lisztet és az olajat. Egy éjszakát pihentessük szobahőmérsékleten a kovászunkat.

Másnap elkészítjük a tésztát.

Hozzávalók:

30 dkg liszt ( 15 graham liszt és 15 dkg kenyér vagy sima finomliszt – de lehet az egész mennyiséget sima lisztből is készíteni)
1,5 tk só
1,25 dl víz
0,5 ek olaj
3 dkg vaj
kovász

A tészta hozzávalóit egy tálba rakjuk és alaposan kidolgozzuk. A dagasztást kezdhetjük a robotgép spirálos karjával, majd térjünk át kézi dagasztásra. Ha tésztát szépen kidolgoztuk, kelesszük kb. 40-45 percet meleg helyen.

Miután megkelt gyúrjuk át és vágjuk 5-6 egyenlő részre és készítsünk belőle gombócokat. Ezután konyharuhával takarjuk le és kelesszük további 15 percet.

A 15 perc letelte után formázzuk meg a kifliket. Lisztezett deszkán, nyújtófa segítségével formázzunk háromszög vagy “vízcsepp” formákat és a szélesebb vége felől tekerjük fel a kifliket, úgy, hogy folyamatosan húzzuk kifelé a tésztadarabot. Ettől jó feszes és szép egyenletes formájú kifliket kapunk.  Ezután tegyük sütőpapíros tepsire és pihentessük további 15 percet.

Ha letelt az utolsó kelesztés ideje is, kenjük meg a kifliket tojással és rakjuk a 200 fokra előmelegített sütőbe. 15 perc sütés után mérsékeljük a hőmérsékletet 180 fokra és süssük további 25-30 percet, még szép mosolygós, aranybarnára nem sülnek. Fogyasszátok frissen, mert akkor az igazi, de 2-3 napig is eláll.

Ezt a tortát anyukám születésnapjára készítettem a hétvégén. Néhány hónapja kaptam eredeti olasz amaretto kekszet, amit már nagyon régóta szerettem volna felhasználni. Kedvelem a mandulás, tejszínes ízvilágot, de mivel nem volt itthon amaretto likőr, egy kis naranccsal dobtam fel a dolgot…:-) Került a gyümölcsből a krémbe, a piskótaalapot pedig a narancs levéből és egy kis cointreau-ből készült sziruppal öntöztem meg, hogy a tészta garantáltan szaftos és ízletes maradjon. Nagyon mutatós és nagyon finom tortácska született, aminek az elkészítése nem nagy ördöngösség, mégis nagy sikert arathatunk vele… (tapasztaltam…;))

Piskóta:

4 db tojás
4 ek víz (hideg)
100 g cukor
1 csomag vaníliás cukor
100 g finomliszt
1 tk sütőpor

Előkészítjük a sütőformát, kivajazzuk, kilisztezzük. A tojásokat különválasztjuk a fehérjéből és a vízből lágyhabot verünk, majd kanalanként, folyamatos keverés közben hozzáadjuk a cukrot,addig folytatjuk, amíg kemény habot nem kapunk. Szintén folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tojások sárgáját és a vaníliás cukrot. Ha a massza szép, fehéres színű és habos, a robotgépet kikapcsoljuk, és fakanállal óvatosan hozzáforgatjuk a sütőporos lisztet. A tésztát előmelegített 175 fokos sütőben kb. 25 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük a tésztát.

Krém:

1 kis boboz mascarpone (250 g)
1 kis doboz tejszínhab (250 g)
1 csomag bourbon vanília
1 narancs lereszelt héja
3 ek cukor
1 csomag expressz zselatin fix
1,5 ek mandulaaroma

5 dkg amaretto keksz

Miközben a tésztánk sül, elkészítjük a krémet. Ehhez semmi más teendőnk nincs, mint az összes hozzávalót egy mély falú edénybe rakjuk és felverjük. Elég sűrű krémet kapunk, amivel jól lehet dolgozni, könnyen kenhető.

Szirup:

Egy narancs kifacsart leve
0,5 dl narancslikőr (cointreau)
1 Ek cukor

A szirup hozzávalót összeöntjük és melegíteni kezdjük egészen addig, amíg a cukor teljesen fel nem olvad.

A torta összeállítása.

A kihűlt piskótát kivesszük a formából és kettévágjuk. Az alsó részt visszarakjuk a formába és megöntözzük a szirup 2/3 részével. –Ezután az amaretto kekszeket szépen körkörösen kirakjuk a tésztalap oldalára, valamint néhány szemet a közepére.

Ráhalmozzuk és elsimítjuk rajta a krémnek szintén a 2/3 részét. A tortalap másik részét megfordítjuk és rárakjuk a krémes alapra (tehát, annak résznek kell felül lennie, ahol elvágtuk a piskótát, ettől lesz szép egyenletes és nem „púpos” a torta teteje) Ezután rárakjuk, megöntözzük a maradék sziruppal és szépen eldolgozzuk rajta a megmaradt krémet. Pár órát, vagy egy éjszakát a hűtőben pihentetjük, tálaláskor tetszés szerint díszítjük.

A kenyérsütésben van valami meseszerű és ősi… csodás, hogy magad állítod elő azt az ételt, ami mind közül a legfontosabb és amiből mindig minden háztartásban kell lennie. A tészta textúrája és illata sülés közben semmivel sem keverhető össze és megteremti minden otthon, igazi melegét. Örülök, hogy mostanában újra kezdjük felfedezni, hogy milyen jó az otthon készült változat, amiben szívünk- lelkünk benne van. A nagymamám kislánykora óta szinte nap mint nap maga gyúrta a család kenyerét. Anyukám idejében ez már nem volt szokás, ma pedig ő csodálkozik azon, hogy mi szinte csak „házi” kenyeret fogyasztunk.

A fajták tárháza egyébként kimeríthetetlen. Gyakran készítek oregános, rozmaringos, fokhagymás, köményes gyökérkenyeret, rozs, tönköly cipókat, stb. most azonban az alapreceptemet szeretném Veletek megosztani.

Hozzávalók:

Kovász:
2 g élesztő (1 csipet)
1 dl langyos víz
10 dkg finomliszt

Tésztához

fél tasak (7 gr) instant élesztő
10 dkg tönkölybúza liszt (vagy graham)
20 dkg finomliszt
10 dkg burgonya (főzve és áttörve)
2 teáskanál só
1 ek napraforgó olaj
2 dl víz (a krumpli főzővize)

Elkészítés:

A kenyér elkészítését a kovásszal a kezdjük. Kitapasztaltam, hogy a kovászos kenyerek a legjobb ízűek és tovább is állnak el.
A langyos vízben csomómentesre keverjük az élesztőt, majd hozzádolgozzuk a finomlisztet. Kb. 4-5 órát (vagy egy éjszakát) hagyjuk a konyhapulton (szobahőmérsékleten) érni.

Miután összeért a kovászunk, a kenyértészta hozzávalóit egy nagy tálba tesszük, és hozzáadjuk a kovászt. Alaposan összedolgozzuk, pár percet dagasztjuk (kezdhetjük robotgéppel is, majd néhány perc után folytassuk kézzel). Ezután tálba rakjuk  a tésztát, letakarjuk, és kb. 1 órát kelesztjük.

Következő lépésként lisztezett deszkán megformáljuk a kenyérkét, formába helyezzük, és újabb 30 percet kelesztjük.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A sütő aljába rakjunk egy vízzel teli edényt vagy tepsit. Ettől a kenyerünk párás környezetben fog sülni, ami garantálja a puhaságát.

Ha a tésztánk másodjára is megkelt, pengével bemetsszük, olajjal lekenjük és az előmelegített 200 fokos sütőben 10 percig sütjük, ezután mérsékeljük a sütő hőmérsékletét 180 fokra, és további kb. 45-50 perc alatt süssük pirosra.

Teljesen odavagyok az idei almákért. Ezelőtt nem voltam valami nagy alma fogyasztó, de ebben az évben olyan szépek és ízletesek teremnek, hogy a napi egy alma biztos minden nap megvan…:)) Mivel kiló számra veszem, persze néha sütik is készülnek ebből a fantasztikus gyümölcsből…

Javaslom kipróbálásra azoknak, akik szeretnének az almás pitén kívül valami újat kipróbálni.

Hozzávalók:

1 db tojás (közepes méretű)
7 dkg porcukor
0.5 citromból nyert citromhéj
1 kávéskanál sütőpor
1 kávéskanál fahéj
8 dkg teljes kiőrlésű liszt
3 közepes db alma (felkockázva)
2 ek méz (juharsziruppal még különlegesebb)
2 kávéskanál fahéj
2 dkg vaj
1 késhegynyi gyömbérpor
1 tasak tejszínízű pudingpor
5 dl tej
2 ek cukor (a pudinghoz)
3 ml rumaroma
2 db lapzselatin

Tészta

A tojássárgáját a porcukorral habosra keverjük. A tojásfehérjéhez hozzáadjuk a citrom héját, és kemény habot verünk belőle.
Következő lépésként összevegyítjük a szárazanyagokat. A liszthez hozzákeverjük a fahéjat és a sütőport, majd a tojássárgás masszához adjuk. A felvert fehérjét óvatosan hozzádolgozzuk a lisztes keverékhez. Ügyeljünk rá,, hogy ne törjük mag a habot. Előmelegített 175 fokos sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük. (Tűpróbával ellenőrizzük, hogy a tészta biztosan átsült-e.)

Az almás réteghez a megmosott és felkockázott almát teflon serpenyőben vajon megfuttatjuk. Megszórjuk a fahéjjal, a gyömbérporral, és rácsorgatjuk a mézet. 10 percig fedő alatt pároljuk (néha rázogassuk meg az edényt, hogy a fűszeres mézes máz mindenhol bevonja az almát).

Közben elkészítjük a pudingot , kövessük a tasakon lévő utasítást. Amikor a puding még nem sűrűsödött be teljesen, rumaromával ízesítjük. Közben a lapzselatint vízben áztatjuk. Amikor a puding elkészül, a lapokat kinyomkodjuk és hozzákeverjük. Ez biztosítja majd a sütemény jól szeletelhető állagát.

Utolsó lépésként összeállítjuk a sütit. A megsült és kihűlt tészta tetejére adagoljuk az almát, majd egyenletesen elsimítjuk rajta a pudingot. Pár órát a hűtőben hagyjuk összeállni, majd tálaljuk.

Nálam a reggeli kávézás rituálénak számít. Ahogy felkelek az első utam a jó öreg kotyogóshoz vezet… pár perc múlva már finom kávéillat lengi be az egész lakást. A reggelek számomra e nélkül elképzelhetetlenek. A kávét azonban tanácsos nem éhgyomorra inni, ezért igyekszem az első korty előtt vagy a kávéhoz kísérőként valami kekszfélét enni. Szívesebben fogyasztok olyan élelmiszereket, amikről tudom, hogy hogyan és miből készültek ezért a bolti kekszek nálam már régóta nem találhatóak meg a kamrában. Sok olyat készítek amik „egészséges” paleo lisztekből (habár nem követem az említett diétát), nyírfacukorból, karobporból, aszalt gyümölcsökből készülnek, de néha- néha én is elcsábulok…:)) Egy ilyen csábulásnak és a mélyhűtőben régóta hánykolódó gesztenyemasszának, ez a puha, illatos sütemény lett az eredménye Egyébként tipikusan az a süti, ami akár este, munka után 20 perc alatt összedobható. Inkább puszedli (de napokig puha), mint keksz állagú. Ebből a mennyiségből kb. 15 szívecske lesz.

Tészta:

25 dkg gesztenyemassza
15 dkg finomliszt
0.5 csomag sütőpor
10 dkg cukor
1 db tojás
5 dkg vaj
2 ml rumaroma

Tetejére

1 db tojás
3 dkg mandula (apróra vágva)

Elkészítés:

1. A tojást, a vajat és a cukrot habosra keverjük. Hozzáöntjük a rumaromát. Ezután belerakjuk a kiengedett gesztenyemasszát és összedolgozzuk.
2. Következő lépésként a masszánkhoz hozzászitáljuk a sütőporos lisztet és homogén masszát gyúrunk belőle.
3. Kb. 1 órát a hűtőben pihentetjük. Eztán lisztezett deszkán kb. egy cm-re kinyújtjuk a tésztát, és szívformával kiszaggatjuk. Sütőpapíros tepsire helyezzük és lekenjük tojással. Tetszés szerint díszítsük, mandulával vagy miután kisült olvasztott csokoládéval.
4. 175 fokra előmelegített sütőben 12-13 percig sütjük.

Sokáig úgy gondoltam, hogy a brindza a juhtúró szlovák elnevezése és ízében, állagában tökéletesen megegyezik a magyar testvérével. Az interneten kutakodva azonban végleg kitisztult a kép, hogy mi is a két termék közötti legfőbb különbség…
Először is a brindza nem is szlovák, hanem román (ennyit a gasztronómia tévhitekről…) eredetű és a juhtúróval ellentétben gomolyából készül, amit szárítással tartósítanak. A megszárított és lereszelt gomolyát lepréselik, és ebből keletkezik a jellegzetesen krémes és karakteres ízű brindzatúró. Jómagam egyébként kedvelem, leginkább mártásként elkészítve különböző húsok mellé esetleg tésztaételekhez…de ez egy sütemény blog, így tehát átkalandoznék a pékáruk világába.  🙂

Egyik péntek este született meg bennem az elhatározás, hogy én bizony friss meleg brindzás pogácsát szeretnék reggelire készíteni. A nagy elhatározásnak jó vége lett… reggel kilencre már ott várt minket a légiesen könnyed, szálakra szedhető, illatos, túrós pogácsa az asztalon. (Igaz korán kelés előzte meg, de bőven megérte!) Egy csésze teával pedig szinte abbahagyhatatlan… de nem is baj, mert legközelebb már csak vacsorát ettünk. 😉

Brindzás pogácsa

Hozzávalók:

Bevallom, hogy nosztalgikus alkat vagyok..Szeretek a régi dolgokról beszélgetni és valamilyen rejtélyes okból a régi tárgyakhoz is vonzódom. Tetszenek az ódon porcelánok az étkészletek, a családi emlékek.

De nem csak a tárgyak idéznek fel a régi emlékeket, hanem az ízek is. A következő lepény a nagymamámra, a hosszú délutáni beszélgetésekre és a mesékre a teraszon, a dóm harangszavára és a búgó vadgalambokra emlékeztet… Érdekes, hogy egy-egy íz és illat mennyi mindent idéz fel az ember emlékezetében. Ma már sajnos (vagy nem sajnos- mert az élet menthetetlenül ilyen) én sütöm a nagyimnak azt a lepényt amit ő egykor nekem. Szerencsére,  a visszajelzés pozitív, mert mindenki (a nagyim is) azt állítja, hogy pont olyan ízű,mint egykor az övé. 🙂 Pedig ez az egyszerű recept mentes minden divatos alapanyagtól és elkészítési módszertől, mégis úgy nagyszerű, ahogy van…

Klasszikus Barackos Lepény

Hozzávalók:

• 12 dkg vaj (margarin is megfelel)
• 14 dkg porcukor
• 3 db tojás
• 1 citromból nyert citromhéj
• 14 dkg rétesliszt
• 3 közepes db őszibarack
• 2 dkg mandulapehely

Elkészítés:

1. A vajat a porcukorral habosra keverjük. Állandó keverés közben belekeverjük az egész tojásokat, és belevegyítjük a reszelt citromhéját meg a lisztet.
2. A tésztát vajjal kikent és liszttel meghintett tepsibe (vagy tortaformába) öntjük. Elsimítjuk.
3. A tetejét barackszeletekkel körkörösen kirakjuk, és meghintjük a mandulapehellyel (ez elhagyható, vagy dióval helyettesíthető).

1. Előmelegített sütőben kb. 30 percet sütjük. (180 fokos, alul- felül sütés funkción)
2. Ha kisült, a kész lepényt meghintjük porcukorral. Miután kihűlt, felszeleteljük.